Meredeken csökkentek a globális olajárak, miután az Egyesült Államok és Irán feltételes, kéthetes tűzszünetről állapodott meg, amely a Hormuzi-szoros hajózási útvonalának újranyitását is előirányozza.

A referenciaértékű Brent nyersolaj ára mintegy 13 százalékkal, hordónként 94,80 dollárra esett, míg az amerikai olaj több mint 15 százalékkal csökkent, és 95,75 dolláron kereskedtek vele – közölte a BBC.

Ennek ellenére az árak továbbra is magasabbak a február 28-a előtti szintnél, amikor az olaj ára körülbelül 70 dollár volt hordónként.

Az elmúlt hetekben az energiaárak jelentősen emelkedtek, miután a Közel-Keletről érkező olaj- és gázszállításokban komoly zavarok alakultak ki. Irán ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy támadásokat indít a Hormuzi-szorost használó hajók ellen válaszul az amerikai és izraeli légicsapásokra.

A megállapodás bejelentése után az ázsiai–csendes-óceáni térség tőzsdeindexei jelentős erősödést mutattak, írja a Tanjug.

A japán Nikkei 225 index 5 százalékkal, a dél-koreai Kospi közel 6 százalékkal emelkedett, a hongkongi Hang Seng 2,8 százalékkal, az ausztrál ASX 200 pedig 2,7 százalékkal nőtt.

Elemzők szerint Washington feltehetően óvatos volt, mivel egy további eszkaláció az energiaárak hirtelen emelkedéséhez és súlyos gazdasági következményekhez vezethetett volna.

A tűzszünet idején várhatóan újra útnak indulhatnak azok a tankerek, amelyek eddig a szoros közelében vesztegeltek, ami a következő hetekben enyhítheti a piaci feszültségeket.

A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: tartós megállapodás nélkül nem valószínű, hogy a közel-keleti energiatermelés teljes mértékben helyreáll.

Az energetikai infrastruktúrában keletkezett károk miatt a termelés helyreállítása akár hónapokig is eltarthat.

A Rystad Energy becslése szerint az energetikai szektorban keletkezett károk helyreállítása meghaladhatja a 25 milliárd dollárt, és évekig is elhúzódhat.

A konfliktus gazdasági hatásai különösen az ázsiai országokat sújtják, amelyek nagymértékben függnek a Perzsa-öbölből származó energiahordozóktól.

A Fülöp-szigetek például március végén nemzeti energetikai szükségállapotot hirdetett, miután az üzemanyagárak több mint kétszeresükre emelkedtek.

A térségben számos légitársaság jegyáremelést és járatcsökkentést jelentett be a repülőgép-üzemanyag drágulása miatt, miközben a kormányok és vállalatok intézkedéseket jelentettek be az energiaárak és az üzemanyaghiány hatásainak enyhítésére.

A szakértők szerint időbe telik, amíg az energiapiac stabilizálódik, és az árak visszatérnek a konfliktus előtti szintre.