Szerbia az új gázvezeték-összeköttetésekkel növelheti ellátásbiztonságát, emellett fontos tranzitországgá válhat a más európai országokba irányuló energiahordozók szállításában – véli Željko Marković energetikai szakértő. A földgáz és a villamos energia ára továbbra is magas, az európai gáztározók viszonylag alacsony töltöttsége pedig növeli a közelgő fűtési idény kockázatait.

Szerbia összekapcsolása a szomszédos országok gázhálózataival az egyik legjelentősebb energetikai beruházás, mivel az új interkonnektorok több beszerzési útvonalat biztosíthatnak, és csökkenthetik az egyetlen beszállítótól való függőséget. Szerbia ugyanakkor az Európai Unió más országaiba továbbított gáz tranzitjából is bevételhez juthat.

Željko Marković szerint az importfüggő Szerbia számára alapvető fontosságú, hogy a földgáz minél több útvonalon érkezhessen az országba.

Mint mondta, minél több irányból szerezhető be a gáz, annál nagyobb az ellátás biztonsága, és annál kedvezőbb Szerbia tárgyalási pozíciója is a szükséges mennyiségek lekötésekor.

A szakértő szerint az Észak-Macedónián keresztül Görögországgal létrejövő összeköttetés nemcsak Szerbia ellátása szempontjából lenne jelentős. A földgáz egy része Szerbián keresztül más uniós országokba is továbbítható lenne, ami további tranzitbevételeket jelenthetne.

Ha a Görögország és Észak-Macedónia közötti interkonnektor eléri a tervezett, évi mintegy 9,5 milliárd köbméteres kapacitást, az többszöröse lenne Szerbia évi 3–3,5 milliárd köbméteres földgázfogyasztásának.

Marković szerint az összeköttetés egy szélesebb, úgynevezett vertikális gázfolyosó része, amely egész Délkelet-Európa ellátásbiztonságát javíthatja.

A projekt révén Szerbia az alexandrupoliszi LNG-terminálon keresztül cseppfolyósított földgázhoz is hozzájuthatna. A lehetséges források között az Egyesült Államok és észak-afrikai országok, köztük Algéria is szerepelnek.

„Választhatunk a gázbeszállítók között, így nem függünk egyetlen beszállítótól” – hangsúlyozta Marković.

Az energiapiac ugyanakkor magas árakkal és viszonylag alacsony készletekkel várja a telet. A földgáz ára jelenleg megawattóránként mintegy 76 euró, ami ezer köbméterenként hozzávetőleg 780 eurónak felel meg. Bár ez elmarad a 2022-ben tapasztalt rekordáraktól, még mindig két-háromszorosa az energiaválság előtti szintnek.

Az európai gáztárolók töltöttsége 72–73 százalék körül alakul, miközben ebben az időszakban korábban a 90 százalékot is megközelítette. Németországban a tárolók töltöttsége valamivel 50 százalék fölött van.

Marković arra figyelmeztetett, hogy kedvezőtlen hidrológiai helyzet, hideg és száraz tél, valamint alacsony gázkészletek együttes fennállása esetén komolyabb ellátási problémák is kialakulhatnak Nyugat-Európában.

A villamos energia ára ugyancsak emelkedik. Az európai energiatőzsdéken az elmúlt napokban megawattóránként többnyire 180 és 220 euró között mozgott, Szerbiában pedig mintegy 195 euró volt. Az esti csúcsidőszakban az ár a 400–450 eurót is eléri.

Marković szerint jelenleg a földgáz jelenti a legkritikusabb tényezőt, magas ára pedig a villamos energia árát is felfelé hajtja, mivel a gázerőművek jelentős szerepet játszanak az áramár kialakításában.

A kőolaj hordónkénti ára jelenleg mintegy 100 dollár. A G7-országok megállapodása, amelynek értelmében további kőolaj- és üzemanyag-tartalékokat bocsátanának piacra, Marković szerint enyhítheti a nyomást, de az energiaválságot nem oldhatja meg.

A szakértő szerint a piac továbbra is feszült, különösen a kőolaj és a dízel esetében. A tervezett mintegy 100 millió tonnányi kőolajtartalék felszabadítása a globális fogyasztáshoz viszonyítva hozzávetőleg egynapi világfogyasztásnak felel meg. Emiatt az intézkedés elsősorban a piac megnyugtatásához járulhat hozzá, a strukturális problémákat azonban nem oldja meg.