A Szerb Nemzeti Bank Végrehajtó Bizottsága mai ülésén úgy döntött, hogy változatlanul, 5,75 százalékon tartja az irányadó kamatlábat. A betéti rendelkezésre állás kamatlába továbbra is 4,5 százalék, míg a hiteloldali rendelkezésre állásé 7 százalék marad – közölte a jegybank.

A döntés meghozatalakor a Végrehajtó Bizottság elsősorban az infláció eddigi és várható alakulását, valamint azokat a nemzetközi kockázatokat vette figyelembe, amelyek hatással lehetnek a pénzromlás ütemére.

Bár a közel-keleti konfliktus kiéleződése kezdetben nem váltott ki jelentősebb inflációs hatásokat világszerte, a nyár óta tovább nőttek a kihívások. A kőolaj világpiaci ára ugyanis ismét emelkedni kezdett, amit a földgáz és a villamos energia drágulása is követett – közölte a Szerb Nemzeti Bank.

A hazai piacon az üzemanyagárak jelentősebb emelkedésének mérsékléséhez eddig hozzájárult a kőolajszármazékok jövedéki adójának csökkentése, valamint a rendelkezésre álló energiatartalékok felhasználása.

A jegybank szerint azonban, ha a közel-keleti konfliktus elhúzódik, vagy tovább fokozódnak a geopolitikai feszültségek, nem zárható ki, hogy ezek hatásai a termelési és szállítási költségekre, a globális ellátási láncokra és a tőkeáramlásra is átterjednek, ezáltal pedig az inflációt is befolyásolják.

Az éves infláció augusztusban enyhén gyorsult, a júliusi 1,9 százalékról 2,2 százalékra emelkedett. Ennek hátterében elsősorban az energiapiaci sokk elhúzódása és a magas világpiaci olajárak állnak.

A Végrehajtó Bizottság arra számít, hogy a kereskedelmi árrések korlátozásáról szóló tavalyi rendelet miatt kialakult alacsony összehasonlítási bázis következtében az infláció idén szeptembertől 4 százalék körül alakulhat.

A Végrehajtó Bizottság várakozásai szerint Szerbia gazdasági növekedése idén legalább 3,2 százalékos lesz, jövőre pedig mintegy 4,5 százalékra gyorsulhat.

A Szerb Nemzeti Bank továbbra is óvatos monetáris politikát folytat, miközben törekszik a dinár árfolyamának viszonylagos stabilitására.