A búzavetés kezdetén továbbra is az aszály határozza meg az őszi mezőgazdasági munkálatok ütemét. A legfontosabb kérdés, hogy érkezik-e elegendő csapadék, miként lehet megfelelően előkészíteni a talajt, és hogyan biztosíthatók a növények fejlődéséhez szükséges kezdeti feltételek.

A vajdasági földeken hatalmas porfelhők keletkeznek a mezőgazdasági gépek nyomában. A talaj rendkívül száraz, ami jelentősen megnehezíti a föld megmunkálását és a búzavetés előkészítését. Bár a gépek már dolgoznak a földeken, a kemény, kiszáradt talajon minden egyes munkamenet többletköltséget jelent a gazdáknak, miközben a magágy megfelelő előkészítése is kérdésessé válik.

A talaj nedvességhiánya jelentős, az éghajlatváltozás miatt pedig a búzavetés időpontja is kitolódott. Míg korábban október közepén kezdődött a kenyérgabona vetése, napjainkban ez egyre inkább október végére, sőt akár november elejére tolódik.

A mezőgazdasági szakemberek ezért azt tanácsolják a termelőknek, hogy ne siessék el a vetést, hanem várják meg a csapadékot.

Azoknak sem kell azonban különösebben aggódniuk, akik már elvetették a búzát a szinte teljesen száraz talajba. A vetőmag ugyanis képes megvárni a megfelelő nedvességet anélkül, hogy jelentősebb károsodást szenvedne.

A megfelelő kelés és az optimális növényállomány kialakulása érdekében ugyanakkor fontos, hogy a gazdák a talajviszonyokhoz igazítsák a mezőgazdasági gépek használatát és a vetés előtti talaj-előkészítést. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy érdemes megvárni az esőt, és kizárólag minősített, fémzárolt vetőmagot használni, írja az RTV.