Úgy tűnt áttörés történt az évszázad olajüzletében, azonban később kiderült, hogy az öröm kissé korai volt. Kedden érkezett a hír, miszerint a Mol és NIS közötti tárgyalások hamarosan lezárulhatnak, amit a magyar vállalat később árnyalt. Most kiderült, hogy a félreértést egy vezető szerb politikus nyilatkozata okozta.

Siniša Mali, Szerbia első miniszterelnök-helyettese és pénzügyminisztere kedden arról beszélt a Bloomberg Adria televíziónak, hogy a NIS orosz többségi tulajdonosai és a Mol között megszületett a végleges megállapodás, amelyet a felek aláírásukkal is megerősítettek, a szerb állam pedig részvényesi szerződést kötött a magyar olajtársasággal.

A politikus azonban később tisztázta, hogy a Mol és a szerb kormány 2026 júniusában megkötött megállapodására utalt − írta meg az N1 hírportál.

Siniša Mali az interjúban valóban beszélt egy írásbeli megállapodásról, de valójában 2026. június 17-én létrejött részvényesi megállapodásról volt szó.

„A részvényesi megállapodás mai aláírásával szabályoztuk a szerb állam és a magyar Mol közötti jövőbeli viszonyt arra az esetre, ha a Mol megvásárolja a NIS-t a Gazpromnyeftytől” – jelentette ki akkor Dubravka Dedović Handanović szerb energiaügyi miniszter.

A hírt a Világgazdaság megkeresésére a Mol is kommentálta. A vállalat közölte, hogy nem történt olyan változás a tranzakcióban, amiről a tőkepiacokat tájékoztatnunk kellene. Új, releváns fejlemény esetén haladéktalanul tájékoztatást nyújtunk az irányadó szabályok szerint

Miért bonyolult az üzletkötés?

Az Egyesült Államok 2025-ben szankciókat vetett ki a NIS-re az orosz többségi tulajdonrész miatt, ezért a vállalat vezetői a részvénycsomag eladása mellett döntöttek a további működés biztosítása érdekében.

A NIS többségi részvénycsomagját (56,15 százalék) jelenleg a Gazprom és leányvállalata, a Gazpromnyefty birtokolja, míg a fennmaradó értékpapírok 29,9 százalékban a szerb állam, 13,95 százalékban pedig kisrészvényesek és alkalmazottak tulajdona. Mivel az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközöket ellenőrző hivatala (OFAC) szankcionálta a vállalatot, ezért a tulajdonosváltáshoz az Egyesült Államok beleegyezése is szükséges. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelenlegi tulajdonosi szerkezet mellett a NIS működése is OFAC-engedélyhez kötött, ennek elvesztése pedig beláthatatlan következményekkel járna Szerbia számára.