Közös cselekvési tervről tárgyaltak pénteken Kolozsváron az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői.

A Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrejött kolozsvári autonómia-kerekasztal résztvevői egy 12 pontos munkaanyagról kezdték meg a tárgyalásokat.

Amint az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozatban rögzítették: az Európai Unió újonnan felálló intézményrendszerénél kezdeményezik és támogatják a Kalmár Ferenc és Szili Katalin által megfogalmazott, az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelv elfogadását.

Megerősítették ugyanakkor elkötelezettségüket a politikai szervezetek vezetői által 2018. január 8-án aláírt együttműködési megállapodásban foglalt célok megvalósítása mellett.

A kerekasztal résztvevői közölték: egyhangúan támogatják a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését, és minden európai polgárt arra kérnek, hogy írja alá a dokumentumot. Támogatják a román-magyar megbékélést szolgáló kezdeményezéseket, és tisztelettel adóznak az 1989-es temesvári események 30. évfordulója előtt.

A nyilatkozatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Székely István ügyvezető alelnök, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Toró T. Tibor ügyvezető elnök, a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Zakariás Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről pedig Izsák Balázs elnök írta alá.

Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői az autonómia-kerekasztal júliusi ülésén állapodtak meg arról, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről.

Az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelvet Kalmár Ferenc a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa ismertette júliusban a Tusványos egyik pódiumbeszélgetésén. Alapelvnek tekintette, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotó részeikell, hogy legyenek.

A 2018. január 8-án aláírt közös nyilatkozatban az RMDSZ, az EMNP és az MPP elnöke rögzítette: hogy száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről. Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását, és az egész romániai magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is. (MTI)