Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére, az új magyar kormány nem atyáskodva, hanem testvérként viszonyul a határon túl élő magyar közösségekhez - mondta a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

Tarr Zoltán négynapos erdélyi látogatása utolsó napján tartott sajtóértekezletén úgy értékelte: az április 12-i választásokon bekövetkezett fordulat történelmi lehetőséget nyitott Magyarország megújítására, illetve arra, hogy a belföldi magyarság a határon túl élő magyar közösségekkel közösen hozzon létre összetartóbb jövőt.

A miniszter szerint az új kormány a Magyarországon határain túl élő magyarok viszonylatában is nagyon sok nehézséget örökölt.

"Az Orbán-rendszer nem gyógyította a sebeket, nem abban segített, hogy a közösségek közelebb kerüljenek egymáshoz, és közösen az utat megtalálva haladjanak előre, hanem abban volt érdekelt, hogy hogyan tud éket verni, hogyan tud elválasztó barikádokat építeni a közösségek közé" - mondta Tarr Zoltán.

Rámutatott:

a Tisza-kormány számára magától értetődő az, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok - Kézdivásárhelytől Pozsonyig, Ungvártól Lendváig, Magyarország határain belül és Magyarország határain kívül - egy nemzet részei.

Leszögezte: a magyar nemzet tagjai egymással egyenlők.

"A határon túl élő magyarság nem gyermek, amelynek Magyarország, mint jó szülő zsebpénzt fizet, hanem mi testvérek vagyunk" - fogalmazott.

Elmondta: a kormány azzal akar segítségére lenni a határon túl élő magyaroknak, hogy jó kapcsolatokra törekszik a szomszédos országokkal, hogy olyan projektek mellé áll oda, amelyekben van közösségi erő, és párbeszédet folytat az érintett közösségekkel.

Tarr Zoltán kifejtette: a jelenlegi magyar kormány mindent meg fog tenni, hogy

a szomszédos országok kormányaival a bilaterális kapcsolatokat erősítse, mindennapivá tegye, és minden találkozó alkalmával felvesse, megbeszélje és képviselje mindazt, ami az adott országban élő magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban szükséges.

Kiemelte: nem lehet a magyar kisebbséggel felelősen együtt cselekedni, ha Budapestnek nincs mindennapi kapcsolata az adott ország kormányával. Szerinte az erdélyi magyarság hídszerepe azért is fontos, mert segíti a közép-kelet-európai régió érdekeinek közös képviseletét az Európai Unióban.

A támogatáspolitika átalakulásáról a miniszter azt mondta:

a kormány továbbra is "támogatni fog mindent, amit támogatni érdemes", vagyis olyan közösségi kezdeményezéseket és intézményeket, amelyek a kultúra, a nyelv, az örökség megmaradását, továbbélését segítik.

"Kipótoljuk, ami hiányzik, hozzáteszünk ahhoz, ami van, de nem szeretnénk olyat, hogy leteszünk valamit, és csináljanak vele, amit akarnak. Együtt, közösen találjuk ki, nézzük meg, hogy hogyan" - fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: párbeszédre törekszenek a határon túli magyarokkal, velük közösen akarják megkeresni a legjobb utat ahhoz, hogy Magyarország és a magyar nemzet egésze bizakodó, előremutató és az egész európai közösséget gazdagító pályára álljon. Tarr Zoltán "egy kis megelőlegezett bizalmat" kért az erdélyi magyaroktól, és azt ígérte: a kormány azon lesz, hogy jó változásokat bevezetve szolgáljon rá a bizalomra.

Az MTI kérdésére, hogy kik voltak a beszélgetőpartnerei, a magyar közösség mely szervezeteivel kereste a párbeszédet négynapos erdélyi útja során, Tarr Zoltán elmondta: a határon túli magyarokkal folytatott párbeszéd nem "egyszeri pillanat", és annak nem a miniszter az egyetlen szereplője. A kulturális, illetve civil területtel foglalkozó kollégái folyamatosan kapcsolatban vannak a magyar közösségek képviselőinek nagyon széles körével, erdélyi útja során pedig a kultúra, a politika, a közélet, a civil világ számos szereplőjével kezdeményezett megbeszélést.

"Nem olyanokkal szerettünk volna csak találkozni, akik nyájas dolgokat mondanak, hanem mindenkivel, akivel csak tudtunk" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a párbeszéd folytatására van szükség.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mennyire fogják bevonni a támogatások elosztásába a szakmai szervezeteket, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter azt mondta, bátorítják a szakmai együttműködés fejlődését, mert a kormány feladatát nem az uralkodásban, hanem az akadályok elhárításában látja.

"Mi nem dominálni szeretnénk ezeket, hanem lehetővé tenni. Ez a mi dolgunk. Egy államnak, egy kormánynak a feladata az, hogy akadályokat hárítson el, létrehozzon kereteket, amik segítik a párbeszédet - mi legalábbis így állunk ehhez hozzá" - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy hol tart a támogatási rendszer korábban bejelentett átvilágítása, a miniszter elmondta:

a folyamat elkezdődött, első körben a döntéshozási rendszer átvilágítását akarják lezárni, a következő lépés pedig a felhasználásra is kiterjed majd.

"Körültekintőek szeretnénk lenni. Nem a közösségeket és nem a jó projekteket szeretnénk támadni és nehéz helyzetbe hozni. Azt szeretnénk, hogy olyan, aki nem felelősen bánt a támogatással, aki nem a közösség, nem az adott célra használta azt a forrást, erről valljon színt, mert ezzel mindenkitől elvett, minden adózó polgártól, és attól, aki abban a hiszemben volt, hogy valami megvalósul és nem valósult meg" - részletezte a miniszter.

Erdélyi látogatása zárónapján Tarr Zoltán Sepsiszentgyörgyön székelyföldi roma vezetőkkel, valamint a roma közösségekkel foglalkozó egyházi és civil szakemberekkel találkozik, majd vasárnap este ökumenikus istentiszteleten vesz részt.