A Bethlen Gábor Kollégium megalapításának a 400. évfordulóját ünnepelték szombaton Nagyenyeden.

Erdély egyik első felsőoktatási intézményét eredetileg Gyulafehérváron alapította meg 400 évvel ezelőtt Bethlen Gábor fejedelem; az intézményt 40 évvel később Apafi Mihály fejedelem Nagyenyedre költöztette, ahol ma református kollégiumként működik.

A szombat délutáni jubileumi ünnepségen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta: a magyar kormányt is Bethlen Gábor fejedelem intézményalapítási sikere ihlette, amikor 12 éve a nemzetpolitika fő pilléreként határozta meg az erős oktatási intézményrendszer létrehozását. "Ebben az intézményrendszerben a Bethlen Gábor Kollégium kimagasló bástyának bizonyult és bizonyul most is" - jelentette ki.

Az államtitkár úgy vélte, a magyarságnak cselekvő nemzetként ragaszkodnia kell gyökereihez. Közölte: Magyarország kormánya ma világszerte 300 ezer diák minőségi magyar oktatását teszi lehetővé vagy segíti. Ehhez a határon túli magyarok is hozzájárultak a szavazataikkal - mondta.

Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes nemzedéke feladatának azt jelölte meg, hogy jobb állapotban hagyja a magyar intézményeket, mint amilyenben megörökölte azokat. Úgy vélte, ez az erős fundamentum, örökség segíti majd a későbbi generációkat a további építkezésben. A Bethlen Gábor Kollégium - megállapítása szerint - az itt tanuló nemzedékek transzilván Oxfordja volt, és az impozáns, korszerű épület ma is ennek a szellemiségnek a hordozója.

Kató Béla erdélyi református püspök a reformáció érdemének nevezte, hogy Erdélyben is felismerték az oktatás jelentőségét. Megállapította: Bethlen Gábor fejedelem a Collegium Academicum létrehozásával bekapcsolta Erdélyt Európa kulturális vérkeringésébe. Az értelmiség képzésének nagyszerű hagyománya a szórványba került magyarságban sem vész el - hangoztatta.

A megemlékezést indító református áhítat prédikátora, Szegedi László püspökhelyettes - a kollégium egykori diákja - azt nevezte a tanintézet erősségének, hogy tanárai évszázadokon keresztül mindig többet tettek, többet adtak a diákjaiknak, mint amennyit a kötelesség kért tőlük.

Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere kijelentette, a 25 ezer lakosú kisváros jelentőségét a kollégium adja, a kollégium pedig nem lenne olyan jelentős Bethlen Gábor szellemisége nélkül.

Több szónok is sorolta a magyar tudományosság, kultúra nagy alakjait, akik a kollégiumban tanultak. Többször elhangzott Körösi Csoma Sándor keletkutató, Bolyai Farkas matematikus, Barabás Miklós festő, Áprily Lajos költő, Sütő András drámaíró neve.

A Bethlen Gábor Kollégium jubileumára a városba hívták a tanintézet valamennyi egykori diákját, akik megtöltötték az iskola belső udvarát. (MTI)