Tárt kapukkal mottóval hivatalosan is elkezdődtek hétfőn este a 17. Kolozsvári Magyar Napok (KMN). A nyitógálán felszólalók Kolozsvár kulturális jelentőségét és nyitottságát méltatták, és egymás elfogadására kérték a magyar nemzet tagjait.

A zsúfolásig megtelt magyar operában Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a KMN Erdély és az egész magyar közösségi élet egyik meghatározó találkozóhelyévé vált, egyszerre szól a kolozsváriakhoz, a külhon, az anyaország és a diaszpóra magyarságához.

A helyettes államtitkár Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter üzenetét is felolvasta, aki a rendezvény mottóját dicsérte, aláhúzva: annak a közösségnek a gesztusa ez, amely ismeri értékeit, nem fél megmutatni magát, találkozni másokkal, meghallgatni és megszólítani a körülötte élőket.

Kolozsvár évszázadok óta ilyen találkozások helye, a magyar művelődés, az oktatás, a tudomány, az egyházi élet és közösségszervezés egyik meghatározó városa, amely nélkül a magyar kultúra nem volna ugyanaz. Kiemelten fontos az anyaországiak számára is, mert közös örökségünk része - mondta.

A rendezvénysorozat megmutatja, hogy a magyar közösség jelen van, alkot, vitatkozik, szervez, épít, emlékezik és tervezi a jövőjét, élő és cselekvő közösség. "Számunkra magától értetődő, hogy a magyar nemzet tagjai, bárhol is éljenek, összetartoznak és felelősek magukért és egymásért" - írta Tarr Zoltán.

Üzenetében a határon túli és az anyaországi magyarok közötti kapcsolatra is kitért, amelyek szerinte megsínylették, hogy baloldali liberális kormányok nem tudtak mit kezdeni a magyar-magyar kapcsolatokkal, míg az előző kormány "propagandája magyart hergelt magyar ellen, miközben igyekezett politikai befolyásának kiterjesztésére használni a határon túli magyar közösségeket is".

Bocsánatot kért helyettük azért, hogy a határon túli magyarokat "eszközként használták ahelyett, hogy tisztán az érdekeiket nézték volna".

Áprilisban új korszak kezdődött, a mindenkori magyar kormány feladata a magyarok - éljenek határon innen vagy határon túl - jogainak képviselete. Ezért Budapest kiemelten kezeli a szomszéd országokkal ápolt kapcsolatot, ami elengedhetetlen a magyar kisebbségek helyzetének erősítéséhez - írta.

Partnerként tekint az erdélyi és külhoni magyar közösségekre, velük együtt szeretne gondolkodni a közös jövőről. Nem kíván egyetlen határon túli magyar közösségben sem új politikai erőt létrehozni, az együttműködést a helyi közösségek helyi politikai, civil és szakmai képviselőivel alakítja - üzente.

A támogatáspolitikára is kitért, hangsúlyozva: Budapest fenn fogja tartani a határon túli kulturális, oktatási és szociális támogatásokat, valamint az intézmények támogatását is, amíg a közösség érdekét szolgálják. Ezt átláthatóan és nyíltan teszi.

Hangsúlyozta: egy többmilliós nemzeti közösség természeténél fogva sokféle, és az összetartozás nem jelent egyformaságot. A magyaroknak a különbségeket nem eltüntetni kell, hanem megtanulni úgy együtt élni velük, hogy ne kérdőjelezzék meg egymás helyét a nemzet közösségében - zárta üzenetét Tarr Zoltán.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt, hogy Kolozsvár évszázadok óta őrzi értékeit és közben kíváncsian figyel arra, ami kívülről jön. Felidézte, hogy a város négy évtizede őt is befogadta.

Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyaroknak sem kell választani önazonosság és nyitottság között. Ahogy a Kolozsvári Magyar Napok sem zárja be a magyar kultúrát, hanem megmutatja és gazdagabbá teszi a várost - mondta.

Felhívta a figyelmet, hogy ma egy végletekig megosztott, szétszakadt közösségben élünk, ahol az egyik legártalmasabb gondolat az, hogy aki nem ért egyet, csakis ellenség lehet. A Kárpát-medencei magyar közösségi vezetők közös felelőssége, hogy ne engedjék távolodni, még inkább darabokra szakadni a közösséget - mondta az MTI híre szerint.

Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a szellemiségét nevezte Kolozsvár legnagyobb kincsének. Azt, hogy nem féltve őrzi kincseit, hanem egy szabad szellemű közösség, amely nyitott kapuin keresztül képes kisugározni mindazt, amit örökölt, megőrzött és teremtett. Rámutatott: a kolozsváriaknak azt is fontos tudni, hogy a tárt kapukon keresztül mennyi mindent kaptak a kinti világtól.

Kitért a nándorfehérvári és a mohácsi csata évfordulójára is, kifejtve: egy nemzet nagysága abban is mérhető, hogy vesztes helyzetekből hányszor volt képes talpra állni, újrakezdeni, megerősödni, és újra értéket teremteni. Aláhúzta: tárt kapukkal kell fordulni a múlt felé, hogy legyen mit egymásnak megőrizni, egymással megosztani, és hogy legyen mit továbbadni.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke a KMN egyik legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy azt az egész közösség elfogadta magáénak, közös erdélyi magyar üggyé vált.

Legfontosabb sikere, hogy a magyar jelenlétet Kolozsvár közterein természetessé, láthatóvá és mindenki számára átélhetővé tette - húzta alá. Az autonómia fontosságára is felhívta a figyelmet, közölve: ez nem csupán közjogi fogalom, hanem mindennapi gyakorlat is.

A nyitógálán átadták a Kincses Kolozsvárért Díjat Maier-Orosz Judith-nak a Kolozsvári Magyar Szalon létrehozásáért, közösségi és mecénási tevékenységéért.

Ezután a Magyar Állami Népi Együttes "Szállj el, madár…" - Kallós Zoltán öröksége című előadását láthatta a közönség, amely a száz éve született Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató életműve előtt tiszteleg.