Az egész világ megrendült szívvel vett végső búcsút Ferenc pápától, 1,37 milliárd katolikus hívő lelki vezetőjétől. Végakaratának megfelelően koporsóját a római Esquilinus-domb tetején található Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezték el. Mielőtt végső nyughelyére helyezték Ferenc pápát, végső tiszteletadással búcsúztak tőle a szűzanya ikonja előtt a Santa Maria Maggiore-bazilikában. A katolikus egyházfő előtt 200 ezres tömeg tisztelgett a Szent Péter-bazilika előtti téren.

A pápa lelki üdvéért tíz órakor a Szent Péter-bazilika előtti téren Giovanni Battista Re bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja misét celebrált, amit az Ordo Exsequiarum Romani Pontificis, vagyis a pápák temetéséről szóló liturgikus könyv előírásai szerint mutatnak be. Az istentisztelet az Ultima commendatio, vagyis az utolsó könyörgés és a Valedictio, a végső búcsú nevű szertartással zárult.

A Szent Péter-bazilika előtti téren bemutatott szentmisén a világ szinte valamennyi vezető politikusa részt vett.

Az Egyesült Államokat az elnök, Donald Trump és felesége, Melania képviseli. Nagy-Britannia nevében azért nem III. Károly király és Kamilla királyné rója le kegyeletét, mert az uralkodó néhány hete látogatta meg Ferenc pápát. Az Egyesült Királyságot a trónörökös, Vilmos herceg, valamint Keir Starmer miniszterelnök képviselte. A Ferenc pápa lelki üdvéért bemutatott szentmisén részt vett Emmanuel Macron francia, Javier Milei argentin, Lula da Silva brazil, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az Európai Uniót Ursula von der Leyen, Magyarországot pedig Sulyok Tamás köztársasági elnök képviselte, aki Orbán Viktor miniszterelnök társaságában vett részt a gyászszertartáson.

A világ minden részéről érkező delegációkat a diplomáciában használt francia nyelv ábécéjét követve ültetették a Szent Péter téren. A Vatikán közlése szerint II. János Pál pápa 2005-ös temetési szertartásán is így történt.

A Szentszék ceremóniahivatalának rendelkezése szerint a Szent Péter tér közepén, a bazilikához vezető lépcsősornál felállított szabadtéri oltárral szemben a papok, szerzetesek és apácák kapnak helyet, a bíborosok pedig a szertartáson koncelebráltak. Ez utóbbi kapcsán a Vatikán azt a tájékoztatást adta, hogy a bíborosi testületnek már több mint száz tagja Rómában van, s részt vesznek a gyászmisén. A legidősebb közülük a 99 éves Angelo Acerbi volt apostoli nuncius, aki Ferenc pápa ravatalozási ceremóniáján is jelen volt.

A szertartást követően a szentatya koporsóját bevitték a Szent Péter-bazilikába, ahonnan a Santa Maria Maggiore-bazilikába, Krisztus földi helytartójának végső nyughelyére szállították.

Az 5. század elején, tehát még a római császárok korában épült pápai főszékesegyház egyike a római négy patriarchális bazilikának. Nevét Szűz Máriától kapta. A bazilika úgy áll a Vatikán tulajdonában, hogy nem annak területén található.

Krisztus földi helytartóját a főszékesegyház lépcsőin a szegények egy csoportja várta.

Nem véletlenül: a pápa Argentína érsekeként is egyszerű életmódot folytatott, nem tartott autót, ehelyett tömegközlekedéssel járt, ha Rómába kellett utaznia, turistaosztályon repült. Pontifikátusának kezdetétől a vatikáni Szent Márta-vendégházban élt, visszautasítva az Apostoli Palota pápai lakosztályát.

A szerény pápa különösen nagy gonddal figyelt a szegényekre.

A Róma utcáin élő hajléktalanoknak a Vatikán közelében külön férfi, külön női éjszakai szállást nyitott, a Szent Péter tér oszlopcsarnokában pedig kisebb mosodát, zuhanyzókat alakított ki számukra, orvosi ellátást és fodrászt biztosított a hét egyes napjain. A rászorulóknak a nagyobb ünnepeken többek között pénzadományt juttatott, ingyenes filmvetítést és koncerteket tartatott a Vatikánban. A Szent Péter tér közelében esténként meleg ételt kaptak, hálózsákjukat és sátrukat szabadon felverhették a teret szegélyező árkádok alatt.

A Santa Maria Maggiore-bazilikát Ferenc pápa választotta végső nyughelyéül.

Mint arról a hirado.hu is beszámolt, Ferenc pápa az elmúlt években már sokszor gyengélkedett, romló egészségi állapota miatt 2022. június 29-én a Szentháromság nevében megírta a végrendeletét.

A Szentszék által nyilvánosságra hozott okirat szerint Krisztus földi helytartója ebben kijelentette: „Érezve, hogy közeledik földi életem alkonya, és élő reménnyel az örök életben, végrendelkező akaratomat csak temetésem helyére vonatkozóan kívánom kinyilvánítani. Életemet, papi és püspöki szolgálatomat mindig Urunk édesanyjára, a Boldogságos Szűz Máriára bíztam. Ezért kérem, hogy földi maradványaim a feltámadás napjára várva a Santa Maria Maggiore pápai bazilikában nyugodjanak.

Azt kívánom, hogy utolsó földi utam ezen a nagyon ősi Mária-kegyhelyen érjen véget, ahová minden apostoli utam kezdetén és végén elmentem imádkozni, hogy szándékaimat bizalommal a Szeplőtlen Szűzanyára bízzam, és megköszönjem neki gyengéd, anyai gondoskodását. Kérem, hogy sírhelyemet az említett pápai bazilika páli kápolnája (Salus Populi Romani-kápolna) és a Sforza-kápolna közötti mellékfolyosó fülkéjében készítsék el.

A sírnak földben kell lennie; legyen egyszerű, különösebb díszítés nélkül, egyetlen felirattal: Franciscus”.

Liguriai márványból készül Ferenc pápa síremléke – jelentette be Rolandas Makrickas, a Santa Maria Maggiore-bazilika főpapja, akinek a szentatya nem sokkal a halála előtt közvetlen utasításokat adott a temetésére vonatkozóan. Mint fogalmazott: „A pápa sírja olyan egyszerű lesz, amilyen egyszerű az élete volt. Azt akarta, hogy szerény és egyszerű legyen” – mondta a főpap, aki azt is elárulta, hogy a síremlék azért a Liguriából, vagyis Észak-Olaszországból származó márványból készül, mert Ferenc pápa ősei onnan származnak. (hirado.hu)

Giovanni Battista Re: Ferenc pápa szíve nyitva állt mindenki előtt

Ferenc pápa közvetlenségét, a szegények, a menekültek, a periférián élők iránti elkötelezettségét és a béke melletti kiállását hangsúlyozta Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja az egyházfő búcsúztatási szertartásán mondott homíliájában.

A vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren tartott szertartást vezető Giovanni Battista Re kiemelte: Ferenc a nép körében élő pápa volt, akinek szíve nyitva állt mindenki előtt. Spontán volt, informális módon fordult mindenkihez, még az egyháztól távoli emberekhez is.

A bíboros azt is mondta: Ferenc pápa mélységesen érzékeny volt a kortárs drámákra. Osztozott globalizációs korunk félelmeiben, szenvedéseiben és reményeiben, és az emberek szívét közvetlenül és azonnal elérni képes üzenetekkel vigasztalt és bátorított.

Meggyőződése volt, hogy az egyház otthon mindenki számára, amelynek mindig nyitva állnak az ajtajai – mondta.

Emlékeztetett: az elhunyt egyházfő több alkalommal hivatkozott képletesen úgy az egyházra mint „tábori kórházra” egy csata után, ahol sok a sebesült. Egy ilyen egyház képes odahajolni minden emberhez, függetlenül a hitvallásuktól és életkörülményeiktől, gyógyítva a sebeiket.

Hozzátette: Ferenc pápa számtalan gesztust tett a menekültek és az elvándorlók felé, és folytonosan hangsúlyozta a szegényekért végzett munka fontosságát.

Jelentőségteljesnek nevezte, hogy Ferenc pápa első útja a sok ezer emberéletet követelő kivándorlás szimbólumának tekinthető Lampedusa szigetére vezetett.

Negyvenhét apostoli útja közül különösen fontos volt a 2021-es iraki látogatás, amelyet minden kockázat dacára vállalt. Ez a nehéz apostoli út gyógyírt kínált az ISIS miatt oly sokat szenvedett iraki lakosság nyílt sebeire, emellett fontos volt a vallásközi párbeszéd szempontjából is – értékelt.

2024-es, négy ázsiai és óceániai országot érintő útja révén a pápa eljutott „a világ leginkább periférikus perifériájára” – mondta Giovanni Battista Re.

Szólt arról is: Ferenc pápa szünet nélkül felemelte szavát a háborúk ellen. A háború ugyanis – miként mondta – csak az emberek halálát, a házak, a kórházak és az iskolák pusztulását hozza magával. A háború mindig rosszabb állapotban hagyja hátra a világot, mint amilyenben előtte volt, és ez mindig és mindenki számára fájdalmas és tragikus vereség.

Homíliája végén a bíborosi kollégium dékánja arra kérte Ferenc pápát, aki szerette azzal befejezni beszédeit, hogy ne felejtsenek el imádkozni érte, hogy most ő imádkozzon értünk. Ferenc pápa, „az égből most te áldd meg az egyházat, áldd meg Rómát, áldd meg az egész világot, ahogyan ezt múlt vasárnap tetted ennek a bazilikának az erkélyéről, utoljára magadhoz ölelve Isten egész népét, és vele lélekben az emberiséget is, amely őszinte szívvel keresi az igazságot és ébren tartja a remény lángját” – fogalmazott Giovanni Battista Re.

Végső nyughelyére helyezték a katolikus egyházfőt

Végső nyughelyére helyezték Ferenc pápát a római Santa Maria Maggiore-bazilikában - tájékoztatott a Szentszék szombat délután.

A sírbatételt Kevin Joseph Farrell camerlengo bíboros vezette, a szertartás a kezdő imák után zárt ajtók mögött zajlott.

Ferenc pápát végakaratának megfelelően a Santa Maria Maggiore-székesegyház bal oldali mellékhajójában helyezték örök nyugalomra. Kérése szerint sírhelyét a bazilika páli kápolnája (Salus Populi Romani-kápolna) és a Sforza-kápolna közötti mellékfolyosó fülkéjében készítették el.

Az egyházfő egyszerű, díszítés nélküli sírján mellkeresztjének felnagyított mása és a "Franciscus" felirat látható.

A Santa Maria Maggiore-bazilika előtti téren ma este 9 órától rózsafüzér imádságot tartanak, vasárnap délután 4 órától pedig a bíborosi testület tagjai imádkoznak az elhunyt egyházfőért.

Ferenc pápa sírját vasárnap reggel hét órától lehet látogatni, írja az MTI.

Ferenc pápa temetésével megkezdődött a kilencnapos gyász (novenidales) időszaka, amely május 4-én zárul.

A következő pápát megválasztó konklávé várhatóan május 5. és 10. között kezdődik.

A római katolikus egyház 266. pápája április 21-én, húsvéthétfőn, hunyt el 88 éves korában. Ő volt az első latin-amerikai és az első jezsuita pápa, aki 12 éven keresztül vezette az egyházat.