Az ENSZ hágai székhelyű bírósága (ICJ) szabadlábra helyezte hétfőn - büntetésének lejárta előtt - Bruno Stojić volt boszniai horvát védelmi minisztert, akit az 1992 és 1995 közötti háborúban elkövetett háborús bűncselekményekért, egyebek között muszlimok meggyilkolásáért és deportálásáért ítéltek el és börtönöztek be 2013-ban.

Stojić és további öt vádlott - Jadranko Prlić, az 1993-ban kikiáltott boszniai horvát állam miniszterelnöke, Milivoj Petković és Slobodan Praljak tábornokok, a boszniai horvát milícia vezetői, Valentin Ćorić, a boszniai katonai rendőrség volt parancsnokhelyettese, valamint Berislav Pušić, a háborúban a hadifogolycserék lebonyolításáért felelős tisztviselő - önként adta fel magát a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnöket vizsgáló hágai ENSZ-bíróságon 2004 áprilisában.

Az ügyükben készült közös vádirat szerint mind a hatan bűnösök etnikai tisztogatásban, valamint számos boszniai muzulmán civil jogtalan bebörtönzésében. A vádlottak ártatlannak vallották magukat a terhükre rótt mind a 26 vádpontban. Mind a hat vádlott 2013-ban 20 évi börtönbüntetést kapott, írja az MTI.

Graciela Gatti Santana bíró hétfőn bejelentette, hogy az Ausztriában bebörtönzött Bruno Stojićot szabadon engedték, és visszatérhet Horvátországba. Kijelentette, hogy az idén 70 éves elítélt jó magaviseletű volt a börtönben, elismerte bűncselekményei súlyosságát, és esetében nem feltételezhető a visszaesés veszélye. Noha bűncselekményei súlyosak, ami az idő előtti szabadlábra helyezése ellen szól, számos pozitív tényező viszont mellette - jegyezte meg.

A horvátok és a muzulmánok szövetségesek voltak a szerbekkel szemben a boszniai háború legnagyobb részében, de 1993-94-ben 11 hónapon át egymás ellen is harcoltak ellentéteik miatt.