Az izraeli kormány hétfői ülésén egyhangúlag jóváhagyta Jiszrael Kac védelmi miniszter javaslatát a katonai rádió bezárásáról.

A rádió adását 2026. március 1-ig kell megszüntetni, mert az "árt a katonáknak és az egységnek" - közölte a kormányülésen a védelmi miniszter, és elrendelte az új felvételi eljárások leállítását. Benjámin Netanjahu miniszterelnök támogatta a lépést.

A védelmi miniszter szerint az állomás működtetése "olyan anomália, amely a demokratikus országokban nem létezik", és teret ad olyan véleményeknek, amelyek közül sok "a hadsereget és magukat a katonákat támadja".

A kabinetülésen felszólalva Benjamin Netanjahu miniszterelnök rendkívül szokatlannak nevezte egy katonai üzemeltetésű műsorszolgáltató létezését, megjegyezve, hogy „Észak-Koreában és talán néhány más országban is létezik egy hadsereg felügyelete alatt sugárzó katonai állomás, és mi biztosan nem szeretnénk közéjük tartozni”, írja a Times of Israel.

Netanjahu azt mondta, évek óta nyitott volt a rádióállomás megszüntetésére vagy privatizálására irányuló javaslatokra, hozzátéve: „Hiszek a versenyben. Eljött hát az idő, és jobb előbb, mint utóbb.”

Szerinte az állomás politikai szerepvállalása árt az izraeli hadsereg egységének, üzeneteit pedig az ellenség úgy értelmezi, mintha azokat maga a hadsereg közvetítené.

Korábban Kac egy bizottságot nevezett ki a rádió sorsának eldöntésére, amely két alternatívát terjesztett a miniszter elé: vagy az állomás teljes bezárását vagy az aktualitásrovat megszüntetését.

Kac a bezárást választotta, lépését élesen bírálta a kormány ellenzéke, amely szerint ez újabb lépés a szabad média mozgásterének szűkítésére és a kritikus médiumok korlátozására, miközben előnyöket biztosít a kormányt támogató sajtónak.

A katonai rádió bezárása része a kormányzati "médiareformnak", amelynek tervei tartalmazzák a KAN közszolgálati műsorszolgáltató teljes bezárását vagy az ottani hírműsorok megszüntetését is, írja az MTI.

Hétfőn Gali Baharav–Miara legfőbb ügyész is megjelentette a helyettesei által kidolgozott jogi szakvéleményt, amely a rádió bezárása ellen foglal állást, mert szerinte Kac bizottsága politikailag elfogult volt, és ezzel veszélybe kerül a közszolgálati műsorszórás.

Az indoklás szerint a védelmi miniszter javaslata jogi szempontból nem tartható, és a kérdés parlamenti jogalkotással történő rendezését sürgetette. Arra figyelmeztetett, hogy ezzel a közszolgálati rádió függetlensége is veszélybe kerülhet, ráadásul a választási év közepén.

A Minőségi kormányzásért nevű civil mozgalom a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, mert szerinte a kormány határozata sérti a szólásszabadságot.

Szintén petíciót nyújtott be Izrael legfelsőbb jogi grémiumához az "Akadémia az izraeli demokráciáért" nevű szervezet, valamint a rádió hat volt parancsnoka, és az izraeli média több vezető közszereplője.