Nagy-Britannia repülőgép-hordozó flottát telepít az Atlanti-óceán északi vizeire – jelentette be Keir Starmer brit miniszterelnök szombaton.

Starmer a müncheni biztonságpolitikai konferencián felszólalva közölte azt is, hogy a kollektív európai biztonság erősítése érdekében London szorosabb kapcsolatokra törekszik az Európai Unió egységes belső piacával, ugyanakkor elkerülhetetlennek tartja, hogy csökkenjen Európa túlzott biztonsági függése az Egyesült Államoktól.

A munkáspárti brit kormányfő a rendezvényen elmondta: a brit királyi haditengerészet az idén az Atlanti-óceán északi vizeire vezényli zászlóshajóját, a Prince of Wales repülőgép-hordozót és az általa vezetett csapásmérő köteléket. Starmer szerint Nagy-Britannia ezzel is demonstrálni kívánja az euroatlanti biztonsági együttműködés erejét.

Hangsúlyozta: az Egyesült Államok továbbra is Európa nélkülözhetetlen szövetségese marad, és az elmúlt nyolc évtizedben példátlan mértékben járult hozzá az európai biztonsághoz.

Starmer ugyanakkor utalt az Egyesült Államok és az európai szövetségesek közötti új keletű feszültségekre is.

Úgy fogalmazott: az európai NATO-országok jelenleg is hűségesen tartják magukat a Nyugat spirituális egységéhez és egymás szuverenitásának védelméhez, ahogyan azt Grönland esetében is tették. Hozzátette: a NATO-szövetségesek ugyanebben a szellemben, a kollektív védelemről rendelkező 5. cikkely alapján siettek egymás segítségére, és harcoltak vállvetve Afganisztánban is. Ennek rettenetes ára volt Nagy-Britanniában és sok más NATO-szövetséges országban is – mondta az Afganisztánban elesett több száz katonára utalva.

E kijelentések előzményeként Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időszakban többször is kifejtette azt a véleményét, hogy az autonóm területként Dániához tartozó Grönlandnak az Egyesült Államokhoz kellene tartoznia. Trump érvelése szerint ugyanis a szigetet Dánia nem tudja megvédeni az orosz és a kínai terjeszkedési kísérletektől.

Ugyancsak komoly felzúdulást váltott ki a NATO-szövetségesek részéről Trump azon kijelentése, hogy a NATO soha nem sietett az Egyesült Államok segítségére, amikor erre szükség lett volna, és a szövetségesek katonái az afganisztáni háború idején is valamelyest a háttérben maradtak.

Starmer beszédében kijelentette: fel kell ismerni, hogy a helyzet átalakulóban van, és ennek egyik jele az amerikai nemzetbiztonsági stratégia, amely szerint elsődlegesen Európának kell viselnie a felelősséget saját védelméért.

A brit miniszterelnök szerint Európa nem áltathatja magát azzal, hogy az Egyesült Államok által nyújtott katonai kapacitásokat teljes egészében pótolni tudja, de olyan beruházásokra kell törekednie, amelyek révén a jelenlegi egyoldalú függést kölcsönös egymásrautaltságon alapuló biztonsági rendszer válthatja fel.

„Európaibb NATO-ra van szükség” – fogalmazott.

Hozzátette: elképzelése szerint az európai autonómia erősítése nem az Egyesült Államok kivonulásával számol, hanem a tehermegosztás szélesítésével.

„Európa ugyanakkor szunnyadó óriás, hiszen gazdaságának mérete több mint tízszeresen meghaladja az orosz gazdaságét” – mondta.

Starmer szerint Európának már most is jelentős védelmi képességei vannak, de a széttagolt ipari tervezés és az elhúzódó beszerzési mechanizmusok miatt ezek nem állnak össze egységes rendszerré. Példaként említette, hogy az európai fegyveres erőkben több mint tízféle fregatt-, harci repülőgép- és harckocsitípus van rendszerben.

Mindez jelentősen csökkenti a hatékonyságot és veszélyezteti a kollektív biztonságot, ezért közös európai hadiipar létrehozására, integrált védelmi költségvetésre és összehangolt beszerzési struktúrára van szükség – mondta a brit miniszterelnök.

A brit–EU kapcsolatokról szólva kijelentette: Nagy-Britannia már nem ugyanaz az ország, mint a Brexit éveiben volt, mert a veszélyes időkben a befelé fordulás nem a kontroll visszaszerzését, hanem annak feladását jelenti.

Hozzátette: nem létezik brit nemzetbiztonság Európa nélkül, és Európa biztonsága sem képzelhető el Nagy-Britannia nélkül.

Starmer végül elmondta: a brit kormány vizsgálja, hogy a meglévő együttműködésen túl milyen további területeken tudna Nagy-Britannia igazodni az EU egységes belső piacának működéséhez.