Több híradás szerint szombat reggel izraeli légicsapások érték az iráni fővárost, amerikai részvétellel.

Az IDF közlése szerint további légi akciók is lehetségesek. Irán ellenlépéseket helyez kilátásba, robbanásokat jelentenek Bahreinből és Abu Dzabiból is, és rakétatámadást Katarból.

Az N12 izraeli hírszolgáltató tudomása szerint sokan meghaltak vagy megsebesültek az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) tagjai közül. Az USA és Izrael napokig tartó intenzív csapásokat tervez, és kibertámadások is folyamatban vannak, megzavarva az iráni kommunikációt. A Pentagon „EPIC FURY” (Elsöprő harag) néven említi a hadművelet, közölte az euronews.hu portál.

Az egyik támadás Ali Khamenei ajatollah hivatala közelében történt, míg további robbanások rázták meg a fővárost. A főpapot állítólag biztonságos helyre vitték, de a kommunikációs kiesések miatt a stábja még nem elérhető. Egy jelentés szerint Irán főbírója is életét vesztette, akinek nevéhez halálos ítéletek ezrei kötődnek.

Más információk szerint valószínűleg Ali Shamkhani, Khamenei tanácsadója és a nukleáris programért felelős főtisztviselő is meghalt a támadásban.

Mindkét ország lezárta a légterét, és a nemzetközi légitársaságok tömegesen kezdik elkerülni a térséget. Donald Trump szerint ez egy totális háború, amelynek célja az iráni nukleáris és rakétaprogram megsemmisítése, és az iráni nép hatalomátvételének elősegítése.

A The New York Times jelentése szerint Izrael Irán rakétatárolóira, gyártólétesítményeire és hordozórakétáira fog összpontosítani, míg az Egyesült Államok várhatóan az iráni nukleáris projektre és a Forradalmi Gárdához és a kormánnyal kapcsolatos további célpontokra fog lecsapni. Az Egyesült Államok közel-keleti erői magas riasztási szinten maradnak és védelmi jellegű intézkedéseket hangsúlyoznak.

Eszkalálódási jelek

Irán hivatalosan elítélte az izraeli támadást, és „súlyos következményeket” helyezett kilátásba. A Forradalmi Gárda közölte, hogy válaszul drónok és rakéták „első hullámát” indították Izrael ellen. Az IDF közlése szerint az eddig indított iráni rakéták mindegyikét semlegesítették.

Eközben Bahrein azt közölte, hogy egy rakétatámadás az amerikai haditengerészet 5. flottájának főhadiszállását vette célba a szigetországban. Trump elismerte, hogy az iráni csapásoknak lehetnek amerikai áldozatai, mondván, hogy „ez gyakran megtörténik háborúban”. Eközben az amerikai nagykövetség menedékbe vonulást rendelt el személyzetének Bahreinben.

Robbanásokról érkezett jelentés az Egyesült Arab Emirátusokból. Az emírség hivatalosan is megerősítette, hogy légvédelme „légi célokat” semmisített meg Abu-Dzabi felett. Az ország légterét ideiglenesen lezárták.

Irán rakétát indított a Katarban található Al-Udeid amerikai légibázis felé is, a katari légvédelem kivédte a támadást. Az Al-Udeid a Közel-Kelet legnagyobb amerikai támaszpontja, ahonnan az USA a személyzet egy részét már korábban evakuálta.

Kuvaitban is megszólaltak a szirénák és óvintézkedések léptek életbe.

Izrael is megszólalt

Izraeli hadsereg azt kéri, hogy a lakosság maradjon óvóhelyek közelében, felkészülve egy hosszabb konfliktusra. Izrael mozgósította a légvédelmet és a tartalékosok egy részét. Az IDF közölte, hogy a riasztás „felkészíti a lakosságot arra az eshetőségre, hogy rakétákat indítanak Izrael állam ellen”.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök délelőtti közleménye szerint „az Egyesült Államok műveletbe kezdett, hogy megszüntessék az iráni terrorrezsim jelentette egzisztenciális fenyegetést.

Köszönöm nagyszerű barátunknak, Donald Trump elnöknek történelmi vezetői képességeit. Közös fellépésünk megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a bátor iráni nép a saját kezébe vegye a sorsát és Irán népének minden része – a perzsák, a kurdok, az azeriek, a beludzsok és az ahvázik – levessék a zsarnokság igáját, és létrehozzanak egy szabad és békés Iránt”.

Trump reggeli közleménye

Az amerikai elnök szombat kora reggel jelentette be, hogy az Egyesült Államok „jelentős harci műveleteket” indított Iránban. Ezt támasztja alá, hogy Tomahawk cirkáló rakétákat is bevethettek, de ezt az USA részéről még nem erősítették meg, és a felvétel geolokációja nem állapítható meg.

„Célunk az amerikai nép védelme az iráni rezsim, egy nagyon kemény, szörnyű emberekből álló kegyetlen csoport közvetlen fenyegetéseinek felszámolása” – mondta az elnök a Truth Social platformon közzétett videónyilatkozatában.

Korábban a Trump-stáb azt fontolgatta, hogy előbb Izrael indítson akciót, és annak hatását látva avatkozik be az Egyesült Államok, de ez a taktika változhatott a genfi tárgyalások eredménytelenségét látva.

A támadást követően megszólalt az egykori uralkodó sah száműzetésben élő fia, Reza Pahlavi is, aki szerint "az Egyesült Államok elnöke által Irán bátor népének ígért segítség most megérkezett. Most, hogy az Iszlám Köztársaság összeomlik, az üzenetem az ország katonaságának, rendőrségének és biztonsági erőinek egyértelmű: Esküt tettél, hogy megvéded Iránt és az iráni népet – nem az Iszlám Köztársaságot és vezetőit. A kötelességed a nép védelme, nem pedig egy olyan rezsimé, amely elnyomás és bűnözés révén túszul ejtette hazánkat. Csatlakozz a néphez, és segíts egy stabil és biztonságos átmenet megvalósításában. Különben Khamenei süllyedő hajójával és rezsimjével együtt fogsz elsüllyedni."

Napközben ellentmondásos hírek érkeztek Hámenei sorsáról, rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Ellentmondásos hírek érkeztek Ali Hámenei ajatollah sorsáról az iráni–izraeli–amerikai konfliktus eszkalálódása közepette.

Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi az NBC Newsnak nyilatkozva azt mondta: tudomása szerint Irán legfőbb vallási vezetője életben van. Ezzel szemben egy izraeli televíziós csatorna arról számolt be, hogy Hámenei valószínűleg meghalt egy légicsapás következtében.

Donald Trump amerikai elnök megerősítette az iráni legfelsőbb vezető halálát a Truth Social felületén megjelent írásában.

Az iráni nemzetbiztonsági tanács közben felszólította Teherán lakóit, hogy lehetőség szerint hagyják el a fővárost, és őrizzék meg a nyugalmukat. A közlemény szerint az ellátás biztosított, ugyanakkor az iskolákat ideiglenesen bezárják, míg a bankok nyitva maradnak. A hatóságok arra is figyelmeztettek, hogy kerüljék a pánikszerű felvásárlást.

Az iráni állami hírügynökség beszámolója szerint egy dél-iráni lányiskolát is találat ért, amelynek következtében több tucatnyian meghaltak és sokan megsérültek. A halálos áldozatok számát az iráni források 53-ra tették, a sérültekét 63-ra, ugyanakkor ezeket az adatokat független források nem erősítették meg. Időközben Irán válaszlépéseket tett, és harci drónokat indított Izrael irányába.

A fejlemények nyomán az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést hívott össze a közel-keleti helyzet megvitatására. A tanácskozást Franciaország és Bahrein kezdeményezte, és az amerikai–izraeli támadások, valamint az iráni válaszcsapások következményeit tekintik át. A konfliktus alakulása továbbra is kiszámíthatatlan, a nemzetközi közösség figyelme most a diplomáciai lépésekre és az esetleges további eszkalációra irányul.

Mi történt korábban?

Szombat reggel sűrű füstöt láttak felszállni Teherán belvárosának egy részéről. Az iráni állami televízió elismerte a robbanást, de további részleteket nem közölt. Rakétatalálatokat jelentettek a University Street és Jomhouri térségből is.

Irán-szerte terjednek SMS-ek, melyek szerint „megérkezett a segítség” és itt az ideje a felkelésnek.

Irán és Izrael lezárta a légterét, míg Iránban szüneteltették a mobilszolgáltatást. Izrael védelmi minisztere, Israel Katz bejelentette, hogy szükségállapotot hirdettek egész Izraelben. Az Irán elleni támadás idején szirénák szólaltak meg szerte Izraelben.

Érkezett jelentés az iráni állami média megbénulásáról is.

Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy „nem elégedett” azzal, ahogyan Irán tárgyal a nukleáris tárgyalásokon, de jelezte, hogy több időt ad nekik egy megállapodás megkötésére, hogy elkerüljék az újabb háborút a Közel-Keleten.

Irán és az Egyesült Államok órákon át tartó közvetett tárgyalásokat folytatott Genfben Teherán atomprogramjáról a héten, de megállapodás nélkül távoztak.

Trump keddi, az Unió helyzetéről szóló beszédében ismét óva intette Iránt az atomfegyver-program folytatásától, utalva az Egyesült Államok tavaly júniusi iráni nukleáris létesítmények elleni csapásaira.

„Azt szeretném, ha diplomáciai úton oldanám meg ezt a problémát – de egy dolog biztos. Soha nem fogom megengedni, hogy a világ első számú terrorizmus támogatója, ami messze ők, atomfegyverrel rendelkezzen” – mondta az elnök a beszédében.

A genfi ​​tárgyalások befejezése előtt az iráni állami televízió arról számolt be, hogy Teherán eltökélt az urándúsítás folytatása mellett, elutasította a külföldre szállítására vonatkozó javaslatokat, és a nemzetközi szankciók feloldását kéri.