Nyugat-Németországban története eddigi legjobb tartományi választási eredményét érte el a keleti országrészekben mindenhol taroló AfD. Az áttörés után a Politico rögtön előállt egy kémváddal, miszerint a jobboldali párt adatokat szivárogtat Oroszországnak. A Budapest elleni, álhíreken alapuló vádakat most a német párttal kapcsolatban megismétlő lap még fel is hívja a figyelmet a magyarországi, hasonló tartalmú híresztelésre, írja a hirado.hu.

Alig egy nappal azután, hogy immár a második nyugatnémet tartományban tarolt az Alternatíva Németországért (AfD), a eddigi legjobb eredményét érve el a vasárnapi Rajna-vidék-pfalzi tartományi választáson, a brüsszeli Politico máris megtalált pár, a jobboldali pártot gyakorlatilag Moszkvának való kémkedéssel gyanúsító „diplomatát és törvényhozót”.

Az AfD-t végképp eltörölni

Megállíthatatlanul menetel előre a jobboldali AfD a német tartományi választásokon, annak ellenére, hogy a teljes ideológiai egységben kormányzó többi, baloldali-liberális szellemiségű párt (melyek együtteséhez az utóbbi másfél évtizedben a CDU–CSU is felzárkózott) mindent megtett a valós konzervatív szellemiségben működő párt ellehetetlenítésére.

A Brüsszelhez kivétel nélkül közel álló pártok társadalmi és politikai karanténba helyzeték az adófizetők valós érdekei szerint politizáló, így többek között a migrációt kritikusan kezelő AfD-t. Csakhogy a keletnémet tartományokban már egyértelműen a legnépszerűbb pártok közé emelkedett párt, amely 2024 őszén Türingiában és Szászországban kiemelkedően szerepelt: Türingiában 32,8 százalékkal az első, Szászországban pedig 30,6 százalékkal a második helyen végzett, nagyon szorosan a CDU mögött.

A „fősodrú”, Brüsszelhez lojális pártok (melyek elvakultan támogatják a német fegyverek ukrajnai szállítását, amely az AfD álláspontja szerint a meghosszabbítja a háborút, és közvetlen konfliktusba sodorhatja Németországot Oroszországgal) számos kísérletet tettek arra, hogy egyszerűen kiiktassák az AfD-t: megkísérelték a párt betiltását, a pénzügyi támogatás megvonását, valamint alkalmazták az úgynevezett alkotmányvédelmi megfigyelést is.

Újabb diadalmenet

A német és a nemzetközi sajtó nagy részében tévesen, ám megszállott igyekezettel „szélsőjobboldaliként” emlegetett, ám a szélsőséges eszmékkel köszönő viszonyban sem álló párt idén folytatta diadalmenetét az újabb tartományi választásokon.

Az AfD sorra bebizonyította, hogy a nyugati tartományokban is igen népszerűvé vált: a március 8-i baden-württembergi voksoláson a szavazatok 18,8 százalékát, míg vasárnap Rajna-vidék-Pfalzban eddigi legjobb nyugat-németországi eredményét produkálta.

Mint arról az MTI is beszámolt, a vasárnap tartott Rajna-vidék-pfalzi tartományi választásokon – a CDU a voksok 31 százalékát szerezte meg Gordon Schnieder csúcsjelölttel az élen, míg Alexander Schweitzer tartományi miniszterelnök szociáldemokratái (SPD) a második helyre szorultak a voksok 25,9 százalékával. Harmadik helyen végzett az AfD 19,5 százalékos eredménnyel.

Ahol négy a három

Talán nem a véletlen műve tehát, hogy a Politico éppen kedden „jött rá” arra, hogy „diplomaták szerint titkos EU-fájlok kerülhetnek ki a Kremlbe – az AfD szivárogtathatja ki őket”. A brüsszeli lap szemléletére hatással lehet, hogy az EU három legbefolyásosabb politikusa (a bizottság elnöke, a néppárt vezetője és a német kormányfő) közül hárman, német politikusként, ellenérdekeltek az AfD sikerében. A lap, amely előszeretettel fogalmazza meg nem minden esetben alátámasztott állításait „meg nem nevezett diplomatákra” hivatkozó nyilatkozatként, most úgy érezhette, az eddigi, fiktív forrásoknál nagyobb létszám, így

„három EU-s diplomata és négy német törvényhozó”

kell ahhoz, hogy publikálja egyedi felvetéseit. A lap ezúttal is csak a megszólaló képviselőket nevesítette, a cikk elején beígért négy helyett csak hármat idézve; a dolgozat szerzőinek képességeit tehát meghaladta a cikkben megszólaló három német parlamenti képviselő megszámolása.

Nyilatkozataikat így összegzi a lap: „Az Oroszország-barát Alternatíva Németországért párt bizalmas EU-dokumentumokhoz való hozzáférése aggodalomra ad okot, hogy érzékeny (tartalmú) megbeszélések kerülnek Moszkva tudomására.”

„Panzer-Anton” problémája

A magyar olvasó számára nem ismeretlen, a napokban a Budapest elleni, ideológiai gyökerű hadjáratban is nemrég felhasznált orosz kémvádat a legbőbeszédűbben Anton Hofreiter, a Zöldek képviselője, a Bundestag EU-ügyi bizottságának elnöke fejti ki:

„A probléma az, hogy van egy pártunk, az AfD, amelyről jogosan feltételezhető, hogy (tőlük) információk szivárognak ki Kínába vagy Oroszországba.”

A német jobboldali sajtóban csak „Panzer-Antonként” emlegetett képviselő, Ukrajnának való fegyverszállítás fanatikus élharcosának céljait így foglalta össze a Deutschlandkurier.de: „Betiltani X-et, kémkedni Telegram-csoportokban virtuális ügynökökkel, munkacsoportot létrehozni a »demokrácia«, azaz a »zöld«-uralom védelmére az AfD-vel és más kétkedőkkel szemben.”

A Politico jelzi: a dokumentumokat – körülbelül 25 ezret évente – a Bundestag egy speciális egysége tölti fel a rendszerbe, amely a kormánytól kapja meg azokat. Az adatbázis „korlátozott” hozzáférésű dokumentumokat tartalmaz, amelyek a bizalmas információk legalacsonyabb szintű minősítését jelentik.

„Elvileg ez (a hozzáférés) teljesen helyénvaló és szükséges ahhoz, hogy eleget tegyünk a feladatunknak… a szövetségi kormány felügyelete érdekében” – tette hozzá Hofreiter.

Mindent tudnak Csajkovszkijról

„Az AfD látszólagos közelsége Putyinhoz, számos AfD-törvényhozó és az orosz nagykövetség közötti kapcsolatok, moszkvai útjaik, az orosz propagandanarratívák átvétele, valamint a parlamenti vizsgálatok révén biztonsággal kapcsolatos információk megszerzésére irányuló szándékos kísérleteik álmatlan éjszakákat okoznak mindazoknak, akiket mélyen érdekel az ország biztonsága” – panaszkodott Roland Theis, aki Friedrich Merz német kancellár kormánypártjának vezető törvényhozója a Bundestag EU-ügyi bizottságában.

Az éber Theis tavaly novemberben lefülelte Justus Frantz 81 éves német karmestert és zongoristát, aki „orosz zeneszerzők nagy kedvelője, mint Pjotr Csajkovszkij vagy Szergej Rahmanyinov”, és akit Barátság-renddel tüntetett ki Vlagyimir Putyin.

Theis azonnal követelte, hogy Frank-Walter Steinmeier német államfő vonja vissza a korábban a művésznek átadott Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendje kitüntetést.

Viszonylag nyílt platform

Igyekezett Theis frissességéhez hozzá felzárkózni hozzá Johannes Schraps, a Bundestag EU-ügyi bizottságának egyik vezető SPD-képviselője is: „Általánosságban elmondható, hogy nagy aggodalommal figyeljük az AfD érzékeny információk kezelését.” A cikk szerzői által törvényhozónak nézett negyedik megszólaló, Sven Hölscheidt jogászprofesszor a Berlini Szabadegyetemről, szkeptikus az adatszivárgást illetően: „Tekintettel arra, hogy az EuDoX egy viszonylag nyílt platform

5000 jogosult felhasználóval, nincs benne semmi különösen érzékeny.

A szövetségi kormány pontosan tudja, hogy mit táplál belé.”

A Budapest elleni vádak, újratöltve

A lap jellemző megszólalóinak, nyilatkozóinak prototípusa, az egyik úgynevezett magas rangú EU-diplomata szerint az AfD képviselőinek bizalmas anyagokhoz való hozzáférése „óriási, Putyin-szerű lyukat hagy a biztonsági intézkedéseinkben”. Legalábbis a Politico „diplomatája” szerint, aki állítólag diplomata, és a lap szerint nekik ezt mondta.

A Politico – nem is rejtve véka alá, hogy az AfD súlyos megvádolása előtt pár nappal a szintén renitens magyar kormányt illették hasonló vádakkal – felidézi: „A hétvégén a média azzal vádolta Budapestet, hogy bizalmas információkat adott át Moszkvának az EU-vezetők megbeszéléseiről.” A lap azt is hozzáteszi, hogy ezek csak „álhírek” a magyar külügyminiszter szerint. A lap nem kísérletezik Szijjártó Péter megnevezésével.