Nicholas Emiliou, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint az olasz–albán típusú migrációs megállapodások alapvetően összeegyeztethetők az uniós joggal, így bizonyos feltételekkel menedékkérők harmadik országokban is elhelyezhetők.

Nicholas Emiliou, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka nemrégiben ismertetett állásfoglalása alapjaiban rengetheti meg a migrációval kapcsolatos európai joggyakorlatot. A főtanácsnok szerint az Olaszországhoz hasonló tagállami megállapodások – amelyek harmadik országokba, például Albániába szervezik ki a migrációs eljárások egy részét – alapvetően megengedhetők.

Az uniós állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a döntés nem feltétel nélküli, így az ilyen központok csak akkor működhetnek jogszerűen, ha ott az uniós jog által előírt összes garanciát és biztosítékot maradéktalanul betartják – írja a Migrációkutató Intézet.

Ezek alapján a menedékkérőknek Albániában is ugyanúgy hozzá kell férniük a jogi segítségnyújtáshoz, a szakszerű tolmácsoláshoz, valamint biztosítani kell számukra a kapcsolattartást a hatóságokkal és a családtagjaikkal. Kiemelik, hogy a kiskorúak és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek esetében különös gondossággal kell eljárni.

„Ez a hír megerősíti, hogy jó úton jártunk. Rávilágít arra is, mennyit veszített Olaszország azzal, hogy két évet pazarolt el kierőltetett és megalapozatlan bírósági akadályoskodások miatt” – fogalmazott a Giorgia Meloni, élesen bírálva azokat a bírósági eljárásokat, amelyek akadályozták az albániai migránsközpontok működését.

Az ügy, amelyet az EU Bírósága vizsgál, két olyan migránshoz kapcsolódik, akiket Olaszországban tartottak fogva kiutasítási döntés miatt. Később átszállították őket egy olasz–albán központba, ahol menedékkérelmet adtak be. Az olasz hatóságok újra elrendelték a fogva tartásukat, de ezt a döntést egy római bíróság nem hagyta jóvá, mert úgy vélte, hogy az ellentétes az uniós joggal. Az olasz kormány ezután fordult a legfelsőbb bírósághoz, amely az ügy fontos jogi kérdéseit továbbküldte az Európai Unió Bíróságához.

Az EU Bírósága szerint bizonyos feltételekkel az is megengedett lehet, hogy menedékkérőket egy harmadik országban tartsanak fogva a visszaküldési és menekültügyi szabályok alapján.

Közben az olasz–albán megállapodás, amely korábban inkább kísérleti és vitatott ötletnek számított, egyre inkább illeszkedik az EU új migrációs politikájába.

A 2024-es uniós reform célja, hogy gyorsabb legyen a menekültügyi eljárás, és hatékonyabb a visszaküldés azoknál, akik nem jogosultak védelemre. Az EU 2026-ra közös listát is elfogadott a „biztonságos származási országokról”, ahonnan érkezők kérelmeit gyorsabban lehet elbírálni. Emellett az uniós intézmények abban is megállapodtak, hogy a „biztonságos harmadik ország” fogalmát módosítják, és lehetővé tennék, hogy egyes visszaküldendő embereket EU-n kívüli országokba lehessen küldeni megállapodások alapján.

A tervek között az is szerepel, hogy ilyen ügyek kezelésére harmadik országokban külön visszaküldési központok, úgynevezett return hubok jöjjenek létre. Az olasz–albán rendszer viszont még nincs véglegesen jóváhagyva, és csak akkor működhet jogszerűen, ha Albániában is biztosítják az uniós jog szerinti alapvető jogokat és menekültügyi garanciákat. Ha ez nem teljesül, az érintettek bíróságon megtámadhatják az intézkedéseket, ha viszont beválik, más országok is követhetik Olaszország példáját, írja a hirado.hu.