Donald Trump elnököt és kíséretét, köztük az Nvidia Jensen Huangját és Elon Muskot szerdán Pekingben fogadták, miközben a kétnapos csúcstalálkozójuk kezdetén arra kérte Kína miniszterelnökét, Hszi Csin-pinget, hogy „nyisson” az amerikai üzleti élet felé, írja a Magyar Hírlap.

Trump gazdasági győzelmeket kíván elérni az amerikai elnök közel egy évtizede tartó első kínai látogatásán, és fenntartani egy törékeny kereskedelmi fegyverszünetet, hogy támogassa az Iránnal vívott háborúja által megtépázott közvélemény-kutatásokat.

Kínai méltóságok, szorosan koreografált katonai díszőrség és több tucat kínai diák fogadta, akik amerikai és kínai zászlókat lengettek, miközben szerdán leszállt az Air Force One repülőgépéről.

A Trumpot kísérő vezérigazgatók főként olyan vállalatoktól származnak, amelyek üzleti problémákat próbálnak megoldani Kínával, mint például az Nvidia, amely nehezen kapta meg a hatósági engedélyt nagy teljesítményű H200 mesterséges intelligencia chipjeinek értékesítésére ott.

Egy névtelenséget kérő, az ügyhöz közel álló forrás szerint Trump az utolsó pillanatban kérte meg Huangot, hogy csatlakozzon az úthoz, és a férfit látták, amint felszáll az Air Force One repülőgépére egy alaszkai tankolás közben, Peking felé tartva.

„Arra fogom kérni Hszi elnököt, ezt a rendkívüli hírű vezetőt, hogy ’nyissa meg’ Kínát, hogy ezek a briliáns emberek megvalósíthassák a varázslatukat” – mondta a Truth Socialon közzétett bejegyzésében, utalva a vezérigazgatói delegációra.

Amikor Trump bejegyzésével kapcsolatban kérdezték, Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Peking készen áll „az együttműködés bővítésére, a nézeteltérések kezelésére, valamint a stabilitás és bizonyosság növelésére a turbulens világban”.

Miközben Trump a pompás alkalomra készült, kereskedelmi tárgyalója, Scott Bessent háromórás előkészítő tárgyalást folytatott kínai tisztviselőkkel Dél-Koreában. Kína hivatalos Hszinhua hírügynöksége „őszintének, mélyrehatónak és konstruktívnak” nevezte a megbeszéléseket, de a tisztviselők nem közöltek részletes összefoglalót.

Trump kétnapos találkozói között szerepel egy nagyszabású fogadás a Nép Nagy Csarnokában, egy látogatás Peking 600 éves Mennyország Temploma császári vallási komplexumában, valamint egy állami bankett.

A kereskedelem mellett a tárgyalások számos érzékeny témát érintenek majd, az iráni háborútól kezdve az Egyesült Államok fegyvereladásaiig Tajvanon, a Kína által demokratikusan kormányzott szigeten.

Trumptól széles körben várják, hogy arra ösztönözze Kínát, hogy győzze meg Teheránt, hogy kössön megállapodást Washingtonnal a konfliktus lezárása érdekében, bár azt mondta, hogy nem gondolja, hogy szüksége lesz a segítségükre.

Kína szerdán megerősítette, hogy határozottan ellenzi az Egyesült Államok Tajvannak történő fegyvereladásait, egy 14 milliárd dolláros csomag státusza pedig még mindig bizonytalan, még mindig nem világos, hogy mi lesz Trump jóváhagyásával.

Az Egyesült Államok törvényileg köteles biztosítani Tajvan számára az önvédelemhez szükséges eszközöket, a hivatalos diplomáciai kapcsolatok hiánya ellenére. Kína a demokratikusan kormányzott szigetet saját területének tekinti.

Míg Trump vezetőkkel találkozott az Air Force One fedélzetén, Bessent legújabb kereskedelmi tárgyalási fordulóját Ho Lifeng kínai alelnökkel tartotta egy VIP fogadóteremben a dél-koreai incheoni repülőtéren.

Egy amerikai tisztviselő szerint a tárgyalások körülbelül három órán át tartottak, és nem sokkal kínai idő szerint délután 4 óra előtt értek véget.

A két fél igyekszik fenntartani a tavaly októberben megkötött fegyverszünetet, amelyben Trump felfüggesztette a kínai árukra kivetett háromszámjegyű vámokat, Hszi pedig kiállt a ritkaföldfémek globális készleteinek korlátozásától, amelyek létfontosságúak az elektromos autóktól a fegyverekig terjedő termékek gyártásához.

Várhatóan fórumokat is megvitatnak majd a kölcsönös kereskedelem és beruházások, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdésekről szóló párbeszéd támogatására, miközben Washington a Boeing eladására törekszik, mezőgazdasági termékeket és energiát szállít Kínába, hogy csökkentse a kereskedelmi hiányt, amely régóta bosszantja Trumpot – közölték amerikai tisztviselők.

Peking a maga részéről azt szeretné, ha az Egyesült Államok enyhítené a chipgyártó berendezések és a fejlett félvezetők exportjára vonatkozó korlátozásokat.

A bíróságok korlátozták abban, hogy tetszés szerint vámokat vessen ki a kínai és más országokból származó exportra.

Az iráni háború ​belföldön is felpörgette az inflációt, és növelte annak kockázatát, hogy Trump Republikánus Pártja elveszíti az irányítást az egyik vagy mindkét törvényhozási ág felett a novemberi félidős választásokon.

Bár a kínai gazdaság megtorpant, Hszi nem szembesül hasonló gazdasági vagy politikai nyomással.

„A Trump-adminisztrációnak nagyobb szüksége van erre a találkozóra, mint Kínának, mivel meg kell mutatnia az amerikai szavazóknak, hogy megállapodásokat írnak alá, pénzt keresnek” – mondta Liu Qian, a pekingi székhelyű Wusawa Advisory geopolitikai tanácsadó cég alapítója és vezérigazgatója.

Miközben Trump dicsérte a Hszi Csin-pinggel való személyes kapcsolatát és Kína iránti tiszteletét, több pekingi lakos is azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy remény és gyanakvás keverékével tekintenek a látogatására.

„Nem tudom, hogy valóban őszinte-e” – mondta Lou Huilian, aki az olajkereskedelemben dolgozik, egy metróállomás előtt, miközben szerdán munkába tartott – írja a Reuters.

„De kínaiként és a kereskedelemben dolgozóként csak remélem, hogy jó intézkedések születnek majd ebből.”