Alkotmányosnak nyilvánította a Francia Alkotmánytanács pénteken közzétett határozatában a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról júliusban elfogadott törvényt.

A bírák azonban szükségesnek ítélték bizonyos rendelkezések gyakorlati alkalmazásának tisztázását, egyebek mellett mentesítették a magánintézményeket és egyesületeket azon kötelezettség alól, hogy engedélyezzék a halálba segítést a falaik között.

Ez a döntés „egy példaértékű demokratikus vitát zár le”, és „alapvető garanciát nyújt állampolgárainknak” – írta Emmanuel Macron államfő hivatala. Az Alkotmánytanács „megszilárdítja a parlament által elfogadott szöveg egyensúlyát”, és „mostantól lehetséges a reform végrehajtásával továbblépni abban a biztos tudatban, hogy az teljes mértékben megalapozott demokratikus, etikai és alkotmányos alapokon nyugszik” – tette hozzá a francia elnökség.

Az Alkotmánytanács megállapította, hogy a beteg „személyes szabadságát”, miszerint kérésére és az orvos beleegyezésével halálos szer beadásához folyamodhat, olyan rendelkezések szabályozzák, amelyek „nem sértik az emberi méltóság védelmének elvét”.

Az Alkotmánytanács azonban két fenntartást fogalmazott meg a lelkiismereti záradékkal kapcsolatban, amely lehetővé teszi az egészségügyi dolgozók számára, hogy lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadják a részvételt a halálba segítésben.

A bírák úgy határoztak: egy magánintézmény is megtagadhatja azt, „ha egy ilyen eljárás nyilvánvalóan ellentétes az intézmény alapfeladataival vagy a projektjével, és abban az esetben, ha nem az egyetlen, amely képes kielégíteni a helyi igényeket”. Egyéni szinten a lelkiismereti záradék pedig nemcsak azokra az egészségügyi dolgozókra vonatkozik, akiket felkérnek a halálba segítésben való részvételre, hanem a gyógyszerészekre is, akik megtagadhatják a halálos szer elkészítését.

Harmadik fenntartásként a bírák arra figyelmeztetnek, hogy a gyámság vagy gondnokság alatt álló, halálba segítést kérő betegek esetében a jóváhagyás megadásáért vagy megtagadásáért felelős orvosnak figyelembe kell vennie a gyám észrevételeit. A törvény előírja a gyámmal való konzultációt, de nem mondja ki egyértelműen, hogy milyen mértékben kell ezeket az észrevételeket figyelembe venni.

E három fenntartáson kívül az Alkotmánytanács minden más kifogást elutasított.

Az Ötödik Köztársaság 1958-as kezdete óta még soha egyetlen társadalmi reform sem váltott ki ilyen jogi offenzívát. A július 15-i parlamenti szavazást követően öt beadvány érkezett az Alkotmánytanácshoz a törvényjavaslattal kapcsolatban. Több mint hatvan jobboldali és centrista képviselő, ugyanennyi, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörüléshez tartozó képviselő, valamint ugyanennyi jobboldali szenátor is véleményezést kért. Szokatlan módon egy beadványt Gérard Larcher, a Szenátus jobboldali elnöke is aláírt, és még szokatlanabb módon Sébastien Lecornu miniszterelnök is kikérte a bírák állásfoglalását.

Az Alkotmánytanács a kételyeket egy több mint 50 oldalas határozatban oszlatta el, hogy elkerülje az esetleges kifogásokat. A határozatban ismételten kijelentette: nem az a szerepe, hogy a törvényhozás helyett a szöveg egyes rendelkezéseiről döntsön.

Négy éve tartó vita végén a francia parlament egy hónappal ezelőtt fogadta el véglegesen a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezetet.

A „halálba segítéshez való jog” fogalmát létrehozó törvényjavaslatot a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron köztársasági elnök második ötéves ciklusának legnagyobb társadalmi reformjaként tartják számon. Az államfő régóta ígéri, hogy megváltoztatja a jogszabályokat ezen a területen.

A törvénytervezetben megszabott feltételek nagyon szigorúak: a halálba segítést csakis francia állampolgárságú vagy Franciaországban tartózkodási engedéllyel rendelkező nagykorú betegeknek engedélyezhetik, akik képesek egyértelműen kifejezni akaratukat, és nem enyhíthető vagy elviselhetetlen, állandó fizikai fájdalmakkal küzdenek olyan súlyos vagy gyógyíthatatlan betegség következtében, amely életveszélyes vagy végső fázisban van.

A javaslatban eredetileg „fizikai vagy lelki” szenvedés szerepelt, de a kormány kezdeményezésére a képviselők az utóbbit kivették a szövegből, úgy pontosítva, hogy „csak pszichológiai szenvedés semmilyen esetben sem jogosít fel a halálba segítésre”.

A szöveg azt is előírja, hogy a beteg adja be önmagának a halálba segítő szert, kivéve, ha „fizikailag nem képes ezt megtenni”; ebben az esetben orvos vagy ápoló teszi meg.

Miután a beteg segítséget kér, két héten belül egy kijelölt orvoscsoport alkot kollektív véleményt, és ha támogatják a kérelmet, halálos szert írnak fel a betegnek, amelyet ő maga adhat be magának, illetve ha fizikailag képtelen rá, más személy segítségét kérheti.

Franciaország a nyolcadik európai ország, amely legalizálja az eutanáziát.