Tizenegy év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte Lev Sloszberget, a Jabloko orosz ellenzéki liberális párt alelnökét hétfőn a pszkovi városi bíróság az orosz hadsereg megrágalmazása címén.

Sloszberg tavaly december 5-től volt előzetes letartóztatásban. Azon a címen indítottak ellene eljárást, hogy nyilvánosan terjesztett hiteles híreknek álcázott, tudatosan hamis információkat az orosz fegyveres erők bevetéséről (egy 2022 februárjában a Telegram-csatornáján megosztott bejegyzés miatt), valamint hogy ismételten lejáratta a hadsereget.

A második büntetőeljárás oka az volt, hogy az Odnoklassznyiki közösségi oldalon és a Zsivoj Gvozgy csatornán közzétettek egy felvételt Sloszberg és Jurij Pivovarov ellenzéki politológus között folytatott vitáról.

Sloszberg nem ismerte el bűnösnek magát. Az orosz igazságügyi minisztérium - amelynek adatai szerint ellenezte a "különleges hadműveletet" - 2023 júniusában felvette a külföldi ügynökök nyilvántartásába. Tavaly decemberben a felvették a terroristák és szélsőségesek nyilvántartásába.

Moszkvában a legfelsőbb bíróságon hétfőn megkezdődött a tárgyalása a Jabloko keresetének, amelyben a párt azt kérte, hogy vizsgálják felül azt a döntést, amely kizárta a párt országos listáját a szeptemberben esedékes parlamenti választásról.

Kirill Goncsarov, a Jabloko moszkvai szervezetének elnöke a Telegramon közölte, hogy a bíróság épülete előtt összegyűlt támogatók közül legkevesebb 55 embert előállított a rendőrség. Ellenzéki médiaforrások szerint ennél többeket érintett az intézkedés.

Nyikolaj Ribakov, a Jabloko elnöke vasárnap Telegram-csatornáján azt üzente Ella Pamfilovának, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) elnökének, hogy vagy ismerje el a pártja ellen felhozott vádak abszurditását, és hagyja hatályban a párt választási bejegyzését, vagy vigye végig az ügyet, és bírósági úton követelje az összes többi párt kizárását is.

Ezt megelőzően a Jabloko párthoz tartozó Korrupcióellenes Politikai Központ (CAP) közölte, hogy nyilvános adatokból, az öt jelenlegi parlamenti párt éves pénzügyi beszámolóiból kiderült, hogy ezekhez 2021-2025 között több mint egymilliárd rubelnyi támogatás érkezett olyan állampolgároktól, akik külföldről kaptak pénzt.

A törvényhozási képviselettel nem rendelkező ellenzéki párt parlamenti választásokról való kizárásának egyik indoka az volt, hogy 16.900 rubelt kapott olyan állampolgároktól, akiknek külföldről származott a jövedelme.

A CAP szerint a legtöbb ilyen támogatásban, csaknem 812 millió rubelben, a kormányzó Egységes Oroszország párt részesült, ráadásul e párt szponzorai 22 "barátságtalan államtól" is kaptak pénzt. Az Igazságos Oroszország több mint 197 millió, az Új Emberek 98 millió, a liberális demokrata párt 35 millió, a kommunisták pedig 11,37 millió rubelt bevételeztek olyan adományozóktól, akik külföldről kapnak pénzt.

A CAP rámutatott, hogy 3,5 millió, maga által kifogásolt eredetű rubelt még az a Rogyina párt is kapott, amely a Jablokónak a választásokról való kizárását kezdeményezte a legfelsőbb bíróságon.

A Jabloko mindemellett hangsúlyozta: az a tény, hogy a párt valamely adományozójának külföldön folytatott tevékenységéből származik jövedelme, nem minősítheti a törvényes adományt "külföldi finanszírozásnak".

A Jabloko egyedüliként ellenzi nyíltan az ukrajnai háborút azon 11 párt közül, amely az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) júliusi döntésének értelmében megfelelt a követelményeknek, hogy országos listát állíthasson a szövetségi törvényhozás mandátumaiért folytatott küzdelemben.

Az alsóházi választást szeptember 18-20. közötti tartják Oroszországban, több helyen a helyhatósági és regionális önkormányzati testületek és vezetők megválasztása mellett