Megválasztotta Albin Kurti új kormányát a koszovói parlament vasárnap. Albin Kurti negyedik kormánya 62 támogató szavazatot kapott, míg nyolc képviselő ellene szavazott.

A Koha Ditore prištinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint a Szerb Lista nyolc képviselője szavazott a kormány ellen, míg a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) és a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) képviselői nem vettek részt a szavazáson. A voksolást követően az új kabinet tagjai letették hivatali esküjüket, írja az MTI.

A PDK korábban közölte, hogy addig nem vesz részt a parlament ülésein, amíg az alkotmánybíróság nem foglal állást a törvényhozás megalakulásának ügyében. A párt kifogásolja, hogy a parlamentet úgy nyilvánították megalakultnak, hogy nem választották meg a PDK alelnökjelöltjét.

Albin Kurti a szavazás előtt ismertette kormánya összetételét és programjának főbb elemeit. A kabinetben Glauk Konjufca tölti be az első miniszterelnök-helyettesi és a külügyminiszteri tisztséget, Donika Gervalla pedig második miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter lett. Hekuran Murati maradt a pénzügyminiszter, Ejup Maqedonci a védelmi miniszter, Xhelal Svecla pedig a belügyminiszter. A közösségekért és visszatérésért felelős tárcát Nenad Rašić vezeti.

Albin Kurti programbeszédében egyebek mellett azt ígérte, hogy a közszférában 1000 euró fölé emelik az átlagbért, megduplázzák a gyermekek után járó támogatásokat, és megkezdik a koszovói digitális valuta kialakítását.

A miniszterelnök közölte azt is, hogy a következő négy évben több mint egymilliárd eurót fordítanának védelemre. Tervei között szerepel a hazai hadiipar fejlesztése is, amely lőszereket, drónokat és robotizált eszközöket gyártana.

Albulena Haxhiu ügyvivő köztársasági elnök vasárnap bízta meg Kurtit a kormányalakítással, miután a június 7-i előrehozott parlamenti választást megnyerő Önrendelkezés (Vetevendosje) hivatalosan őt jelölte a miniszterelnöki tisztségre.

A kormány megválasztását hosszan tartó intézményi patthelyzet előzte meg. A júniusi választás után hónapokig nem sikerült befejezni a törvényhozás megalakítását. A folyamat vasárnap zárult le, amikor megválasztották a parlament alelnökeit, Haxhiu házelnök pedig megalakultnak nyilvánította a törvényhozást.