Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetése során megerősítette, hogy Oroszország kész olajat és olajtermékeket exportálni az Egyesült Államokba és a világpiacra – közölte a Kreml péntek éjjel.

Az amerikai elnök jelentős dízelszállításokat és gyors árcsökkenést ígért, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő azonban élesen bírálta az Oroszországnak tett engedményeket.

Donald Trump rendkívül sikeresnek nevezte a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetést. Közlése szerint Oroszország azonnal több mint 300 ezer tonna dízelüzemanyagot szállít az amerikai és a nemzetközi piacra, novemberben további 500 ezer tonnát, majd újabb egymillió tonnát. Ezt követően rövid időn belül további hárommillió tonna dízel exportjára is sor kerülhet. Trump szerint a megnövekedett kínálat hatására az üzemanyagárak az Egyesült Államokban és világszerte jelentősen csökkenhetnek.

Az orosz elnöki hivatal tájékoztatása szerint a két államfő részletesen megvitatta a globális energiapiac helyzetét. Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz olaj és olajtermékek visszatérése az amerikai piacra kedvezően hathat a világgazdaságra. A megbeszélésen jelentős figyelmet fordítottak az ukrajnai háború rendezésének lehetőségeire, valamint az Iránnal kapcsolatos fejleményekre is. A két elnök emellett áttekintette a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, és megerősítette korábbi megállapodását a közvetlen kapcsolattartás folytatásáról.

A Kreml közlése szerint az együttműködés a két ország elnöki adminisztrációja, titkosszolgálatai és más illetékes hatóságai között is fennmarad. Kirill Dmitrijev, az orosz elnök befektetési és gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja az X közösségi oldalon úgy fogalmazott, hogy az orosz–amerikai energetikai és gazdasági együttműködés folytatása az egész világpiac számára előnyös lehet.

Washington időközben átmenetileg enyhített az orosz üzemanyagokat érintő szankciókon. Az amerikai pénzügyminisztérium közlése szerint 2027. április 7-ig engedélyezték az érintett dízelszállításokat. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy Oroszország a korábban tervezettnél hamarabb, azonnali hatállyal megkezdi a dízelexport korlátozásának feloldását. Hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem veszélyezteti a belföldi ellátást.

Csökkenő üzemanyagárak, éles ukrán bírálat

A bejelentést követően az amerikai dízel határidős jegyzése közel öt százalékkal csökkent. Az Egyesült Államokban az üzemanyagárak az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek, ami különösen a fuvarozókat, a mezőgazdasági termelőket és a háztartásokat érinti érzékenyen. Az AAA autós szervezet adatai szerint csütörtökön átlagosan 6,28 dollárba került egy gallon dízel. Az elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az orosz szállítások önmagukban nem feltétlenül eredményeznek tartós árcsökkenést.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan ellenezte a megállapodást. Szerinte az orosz olajtermékek értékesítésének megkönnyítése újabb bevételekhez juttathatja Moszkvát, amelyeket az ukrajnai háború folytatására fordíthat. Az ukrán államfő úgy fogalmazott, hogy a Putyinnak tett ajándék nem hoz békét, Oroszország pedig további támadásokkal hálálhatja meg az engedményeket.

Zelenszkij arra is figyelmeztetett, hogy az orosz csapások súlyos károkat okoztak Ukrajna energetikai infrastruktúrájában. Kijevben és további hét régióban jelentős áram- és vízellátási problémák alakultak ki. Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere a fokozódó támadások miatt azt tanácsolta a lakosoknak, hogy lehetőség szerint ideiglenesen hagyják el a várost.

Az orosz–amerikai megállapodás Washingtonban is vitát váltott ki. Don Bacon republikánus kongresszusi képviselő szerint a szankciók enyhítése helyett további gazdasági nyomást kellene gyakorolni Moszkvára. A Fehér Ház ugyanakkor további intézkedéseket is mérlegel az üzemanyagárak csökkentésére, köztük a meglévő finomítói kapacitások bővítésének támogatását.

Az energetikai megállapodás így egyszerre jelenthet lehetőséget az üzemanyagpiaci feszültségek enyhítésére és újabb vitaforrást az ukrajnai háborúval kapcsolatos nemzetközi politikában.