Koszovó európai uniós tagjelölti státusának megadását és a csatlakozási tárgyalások megkezdését sürgette Albin Kurti koszovói miniszterelnök Marta Kos uniós bővítési biztossal folytatott találkozóján a montenegrói Sveti Stefanban.

A berlini folyamat csúcstalálkozójának előestéjén, szerdán tartott megbeszélésen - a Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint - a koszovói kormányfő hangsúlyozta, hogy az európai integráció területén előrelépésként kellene tekinteni arra, hogy Koszovó demokratikusan fejlődik, elkötelezte magát az európai értékek mellett és összehangolta kül- és biztonságpolitikáját az EU-val.

Albin Kurti szerint ezek fenntartásához és folytatásához az Európai Bizottság aktív támogatására van szükség, vagyis Koszovónak meg kellene kapnia a tagjelölti státust, és meg kellene kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, írja az MTI.

A miniszterelnök közölte, hogy a koszovói parlament a múlt héten elfogadta az egységes eurófizetési térséghez (SEPA) történő csatlakozáshoz szükséges utolsó törvényt. A kormány számításai szerint a csatlakozás évente mintegy 58 millió euró megtakarítást eredményezhet a lakosság, a vállalkozások és a külföldön élő koszovóiak számára.

Hangsúlyozta, hogy Koszovó a berlini folyamat keretében született valamennyi megállapodást ratifikálta, köztük a diplomák kölcsönös elismeréséről szólót is. Hozzátette, hogy ezeket a megállapodásokat minden részt vevő országnak, így Szerbiának is végre kell hajtania.

Koszovó 2022 decemberében benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét, de egyelőre nem kapott tagjelölti státust. Az EU öt tagállama - Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus - nem ismeri el Koszovó függetlenségét, és továbbra is Szerbia déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.