Az Európai Bizottság 45 milliárd eurós hitelkeret létrehozását javasolja Ukrajna 2027-es pénzügyi és katonai szükségleteinek fedezésére - jelentette be Ursula von der Leyen, a testület elnöke szerdán Brüsszelben.
A 45 milliárd eurós hitelből 20 milliárd eurót költségvetési támogatásra, 25 milliárd eurót pedig katonai szükségletekre fordítanának.
A költségvetési források az alapvető közszolgáltatások, köztük az iskolák és kórházak működését biztosítanák, míg a katonai támogatás Ukrajna védelmi képességeinek fenntartását szolgálná.
A bizottsági elnök közölte: az uniós végrehajtó testület becslése szerint Ukrajna 2027-es finanszírozási hiánya eléri a 70 milliárd eurót.
A most javasolt, Ukrajna összehangolt támogatását célzó eszköz ennek mintegy kétharmadát fedezné, míg a fennmaradó összeg biztosítását az Európai Unió külső partnereitől várják.
Von der Leyen hangsúlyozta: Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie a hitelt, amikor Oroszország megtéríti az általa okozott károkat.
A támogatás egyúttal elősegítené az ukrajnai reformok folytatását, valamint az ukrán és az európai védelmi ipar további integrációját.
A bizottsági elnök szerint a hitel kiszámítható pénzügyi hátteret teremtene Ukrajna számára, és erősítené az ország tárgyalási pozícióját az esetleges békemegállapodásról folytatott egyeztetéseken.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a javaslat elnyerheti-e mind a 27 tagállam támogatását, miután több is jelezte, hogy nem kíván részt venni a kezdeményezésben, von der Leyen hangsúlyozta: a hitelt ezúttal a többéves uniós pénzügyi keret (MFF) alapján nyújtanák, közös költségvetési felelősségvállalás mellett.
Mint mondta, mind a 27 tagállam egyértelműen támogatja Ukrajna megsegítését, a nézetkülönbségek elsősorban a támogatás jellegét érintik. Egyes országok ugyanis kizárólag a polgári célú finanszírozásban kívánnak részt venni, amit a hitel költségvetési és katonai részekre bontása lehetővé tesz. A bizottsági elnök ezért bízik abban, hogy sikerül mind a 27 tagállam egyetértését megszerezni.
A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás egyúttal befektetés az európai védelmi ipar jövőjébe.
Az ukrán innovációs tapasztalatok és az európai gyártókapacitások bővítése révén létrejövő közös vállalkozások nemcsak Ukrajna védelmét erősíthetik, hanem hosszabb távon gazdasági megtérülést is hozhatnak az Európai Uniónak.
Von der Leyen emlékeztetett arra, hogy a múlt heti, írországi európai uniós csúcstalálkozón a tagállamok vezetői két fő cselekvési irányban állapodtak meg.
Egyrészt az Európai Unió részt vesz a dublini találkozón kialakított, az úgynevezett E5-országokat és az uniós intézményeket tömörítő formátumban zajló béketárgyalásokon, másrészt továbbra is maximális támogatást kíván nyújtani Ukrajnának, miközben fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást.
Hozzátette, Ukrajna 2026-os pénzügyi szükségletei már biztosítottak, és az ország az orosz támadások ellenére jelentős előrelépést tett a reformok terén.
Az uniós csatlakozási folyamatban a tervek szerint még az idén megnyithatják az utolsó két tárgyalási klasztert.
A bizottsági elnök bejelentette, hogy a támogatási javaslatot a két hét múlva esedékes európai uniós csúcstalálkozón terjeszti a tagállami vezetők elé. A kezdeményezést csütörtökön Berlinben, az Ukrajnát támogató "tettrekészek koalíciójának" partnereivel is megvitatják, és áttekintik a béketörekvések legújabb fejleményeit.
Von der Leyen közölte azt is, hogy az Európai Bizottság a jövő héten mutatja be az Oroszország elleni szankciók 22. csomagját.
Mint fogalmazott, a szankciók nem mérnek azonnali csapást az orosz gazdaságra, de fokozatosan aláássák annak alapjait, és egyre több mutató utal az orosz gazdasági kilátások romlására.
Valdis Dombrovskis gazdaságért felelős uniós biztos a javaslat részleteit ismertetve elmondta: az Európai Bizottság a pénzügyi piacokon venne fel hitelt, amelyet uniós költségvetésben rendelkezésre álló mozgástér fedez majd.
A 20 milliárd eurós költségvetési támogatást egyenlő arányban osztanák meg a makroszintű pénzügyi támogatás és az ország működését elősegítő Ukrajna-eszköz között. A folyósítás feltétele lenne a reformok folytatása, különösen a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és az államháztartás irányítása terén.
Dombrovskis hangsúlyozta, hogy a támogatás tőkeösszegét Ukrajnának csak azután kellene visszafizetnie, hogy Oroszország jóvátételt fizetett az okozott károkért.
Hozzátette: a bizottság javaslata lehetővé tenné, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból származó rendkívüli bevételeket újabb hitelek törlesztésére használják fel. Emellett a legmagasabb, AAA hitelminősítéssel rendelkező harmadik országok pénzügyi garanciavállalása révén további legfeljebb 5 milliárd eurónyi hitelt lehetne biztosítani Ukrajnának.
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy az Ukrajna védelmét szolgáló, 2026-2027-re szóló 60 milliárd eurós hitelkeretből az idén 28,3 milliárd eurót folyósítanak, míg a fennmaradó 31,7 milliárd eurót 2027-ben használják fel.
A jövő évi forrásokból már 14,4 milliárd euró értékben készítik elő drónok és lőszerek beszerzését.
A biztos kiemelte, hogy Ukrajna fegyverigényén belül a drónok aránya a 2026 eleji 31 százalékról 2027-re várhatóan 62 százalékra emelkedik. Az új, 45 milliárd eurós támogatási eszközből védelemre szánt 25 milliárd euró elsősorban a légvédelmi képességek, a drón- és drónelhárító rendszerek, az elektronikai hadviselési eszközök, valamint a rakéta- és lőszerellátás megerősítését szolgálná.
Kubilius szerint a támogatás az európai védelmi ipari termelés bővítéséhez is hozzájárulna, és egyértelmű üzenetet küldene Moszkvának, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajna mellett áll. (MTI)



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár

