Több tízezer ember vonult utcára Svájcban és Franciaországban, hogy tiltakozzon a kormányzati intézkedések és a gazdasági nehézségek miatt. Svájcban elsősorban a fiatalok követelnek több pénzt az oktatásra és a klímavédelemre, míg Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése és a bérek alakulása váltotta ki az elégedetlenséget.
Pénteken Svájc mintegy tucatnyi városában tartottak összehangolt demonstrációkat diákok, egyetemisták és szakmai képzésben részt vevő fiatalok. A szervezők szerint országszerte körülbelül 40 ezren vettek részt a megmozdulásokon.
A tüntetők a katonai kiadások csökkentését, a klímavédelemre fordított összegek növelését és az oktatás finanszírozásának megőrzését követelték. Emellett a 35 órás munkahét bevezetését, megfizethető iskolai étkezést és a szakmai gyakorlaton lévők munkakörülményeinek javítását is szorgalmazták.
A legnagyobb megmozdulást Lausanne-ban tartották, ahol a szakszervezetek szerint mintegy 25 ezren, a rendőrség becslése alapján viszont 9–10 ezren demonstráltak. Zürichben körülbelül háromezren, Bernben több ezren, Genfben és Bellinzonában pedig egyenként mintegy ezren vonultak utcára.
A tiltakozások többsége békésen zajlott, Bázelben és Lausanne-ban azonban összecsapások történtek a rendőrök és egyes tüntetőcsoportok között. A rendőrség vízágyút és könnygázt is bevetett, Zürichben pedig több embert előállítottak.
Szombaton Franciaországban is újabb tüntetéseket szerveztek, elsősorban a magas megélhetési költségek és a bérek miatt. Párizsban 15–30 ezer résztvevőre számítanak, a demonstrálók magasabb fizetéseket és konkrét szociális intézkedéseket követelnek a kormánytól.
A fővárosban a Köztársaság tér és a Nemzet tere között engedélyeztek felvonulást. A tüntetők az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátórendszer problémáira is fel kívánják hívni a figyelmet.
Manon Aubry, az Engedetlen Franciaország európai parlamenti képviselője azzal vádolta a kormányt, hogy megpróbálja kifárasztani a tiltakozókat. Szerinte a lakosság nem várhat hónapokat a szükséges intézkedésekre. A diák- és középiskolás-szervezetek szintén elégtelennek tartják az eddigi kormányzati lépéseket, és az oktatási intézmények felújítását, valamint a hallgatói szegénység csökkentését követelik.
A november 17-i franciaországi tüntetéseken a kormány adatai szerint 146 ezren, a CGT szakszervezet becslése alapján viszont mintegy félmillióan vettek részt.
A két országban zajló megmozdulások eltérő követelésekre épülnek, de közös bennük, hogy a résztvevők nagyobb figyelmet és több állami forrást sürgetnek az oktatásra, a szociális biztonságra és a mindennapi megélhetést érintő problémák kezelésére.



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár

