Tizennegyedik alkalommal szervezték meg szombaton Muzslyán a Szilasi-napot, amely joggal mondható a citerások ünnepének is, hiszen, szép számban megjelentek a fellépők, összesen 24 műsorszám keretében mutatkoztak be.

Az est egyben a muzslyai Szilasi Mihály citeraművésznek is emléket állít, akinek a nevéhez fűződik egy játékstílus, az ún. "sántaciterázás". A rendezvény legelején, a házigazdák köszöntéseként az egyesület citerazenekara és vegyes kórusa lépett fel, majd Süveg Emma szavalta Fehér Ferenc Apám citerája című versét, Lele József, muzslyai citerás pedig hangszerén kísérte.

Az ünnepi megnyitón Juhász Törköly Krisztina, a Muzslai Petőfi Sándor MME elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd a rendezvényt Borsi Ferenc, a Magyar Kultúra Lovagja, citeraoktató, az Óbudai Népzenei Iskola tanára nyitotta meg, aki kifejtette, hogy a magyar kultúra napján kapta meg a lovagi jelvényét, és akkor azt mondták, hogy jeles napokon, nagy ünnepeken viselheti, "a Szilasi-nap pedig egyike az ilyen ünnepeknek" - fogalmazott.

Nemcsak képletesen, hanem a valóságban is Székelykevétől Szabadkáig több vajdasági településről érkeztek a fellépők, így a helybeli citerazenekarok, szólisták mellett képviselték Szentmihályt, Törökbecsét, Törökkanizsát, Torontálvásáhelyet, Kisoroszt, Magyarcsernyét, Székelykevét, továbbá Szenttamást, Pacsért, Topolyát, Temerint és Szabadkát, de ugyanakkor Borsi Ferenc személyében Csókát és az anyaországot is, hiszen a Szilasi-napon nemcsak vendégként köszönthetik, hanem citerázóként úgyszintén, mert minden alkalommal elkápráztatja citerajátékával a közönséget.

A vajdasági citerások muzslyai találkozója kötetlen barátkozással, társalgással, és közös muzsikálással zárult. Arra más senkit sem kell emlékeztetni, hogy jövőre is lesz Szilasi-nap, mégpedig a megszokott időben, február utolsó szombatján.

Kónya-Kovács Otília