Veszélyben lévő szerb keresztény emlékek címmel a szerb középkori keresztény kulturális örökség emlékeit bemutató vendégkiállítás nyílt kedden a Néprajzi Múzeumban.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a szerb kulturális miniszter jelenlétében tartott megnyitón a közmédiának elmondta, hogy az esemény szerb részről a magyar-szerb kulturális évad megnyitójaként is szolgált.

Hozzátette: a magyar-szerb kulturális évad már jelenleg is 157 programot foglal magába, és két patrióta és keresztény kormány, két keresztény nemzet együttműködését jelenti.

Mindez egyrészt a kulturális, másrészt a kulturális életen keresztül a mindennapi hagyományokban gyökerezik - mutatott rá a miniszer, hozzátéve: a kulturális évad magába öleli mindazt, amit a zenében, a gasztronómiában és a két nép kulturális közelségében és együttműködésében élünk meg.

Hankó Balázs elmondta: Nikola Selaković szerb kulturális miniszterrel abban egyeztek meg keddi megbeszélésükön, hogy a magyar-szerb kulturális évadot egészen 2026 év végéig kiterjesztik. Megállapodtak abban is, hogy a Budapest-Belgrád és Belgrád-Budapest vasútvonalon Budapesttől a szerb kultúra, zene és gasztronómia, míg Belgrádról Budapestre a magyar kultúra és gasztronómia remekeit élvezhetik majd az utasok.

A miniszter a magyar-szerb kulturális évadról elmondta: egyik pillére Magyarországon, a második pillére Vajdaságban, a harmadik pedig Szerbiában valósul meg. Felhívta a figyelmet többek között Rúzsa Magdi szerbiai koncertsorozatára, valamint arra is, hogy a magyar-szerb kulturális évad jelen lesz a gasztronómiában, a fesztiválokon és a kiállításokon is, írja az MTI.

A Néprajzi Múzeum ajánlója szerint a március 15-ig látható szerb vendégkiállítás középpontjában olyan, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű műemlékek állnak, mint a dečani és gračanicai kolostor, a Peći Patriarchátus, valamint a prizreni Ljeviši Istenszülő-templom.

A látogatók a freskóművészet, az egyházi építészet és a díszítőszobrászat remekművei, valamint középkori írásos emlékek, többek között alapítólevelek, falfeliratok és kőbe vésett szövegek révén nyerhetnek betekintést e helyek történetébe.

A kiállítás egyik különlegessége, hogy nem csupán a művészeti értékekre fókuszál, hanem a kulturális örökség sérülékenységére is reflektál.

A látogatók képet kapnak arról, hogy milyen károkat szenvedtek el egyes emlékek fegyveres konfliktusok, vandalizmus vagy ellenőrizetlen környezeti hatások következtében, és milyen nemzetközi erőfeszítések zajlanak megőrzésük érdekében.