ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Apróhirdetések
Helységnévtár
Az év jeles napjai közül a szentek ünnepei körébe tartozó november 30-i András-nap a télkezdő férfi névnap. Ehhez több népszokás, helyenként még ma is élő hagyomány fűződik. Egy biztos, a tél sem vette el őseink kedvét egy kis játéktól.
Szent András apostol, az első században élő keleti egyház védőszentje. A legenda szerint átlósan ácsolt kereszten végezték ki. Innen az "András kereszt" elnevezés.
Számos néphagyomány fűződik a november végére eső András-naphoz. Több okból is. Egyrészt, mert ekkor az emberek Szent András apostolra és vértanúra, a keleti egyház védőszentjére emlékeztek, aki Jézus első tanítványa, Szent Péter testvére volt. A másik ok, amiért kiemelt figyelmet kapott, hogy e naphoz legközelebb eső vasárnap volt az egyházi év, az advent kezdete, ami a karácsonyra való felkészülés, tágabb értelemben a reményteli várakozás, a befelé fordulás, a lélek ünnepe. Harmadrészt pedig, amiért András-napját elsősorban a fiatalok várták, az nem más, minthogy a hiedelem szerint ekkor megtudhatták, ki lesz majd a házastársuk.
Jóslási praktikák
A különböző vidékeken más-más férjjósló praktikák voltak szokásban. Volt, hogy a lányok férfinadrágot, a legények női szoknyát tettek a párnájuk alá, abban a reményben, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük. Az is segített a nagy kérdésre választ adni, mi hullott le a lány kötényébe a megrázott zsúpfedélről. Mert ha búza esett bele, akkor jómódú lesz a kérő, ha rozsmag, szegény ember. Ha viszont pondró pottyant le, az azt üzente, a leány már a következő évben teherbe esik.
De ismert volt a hallgatódzásra épülő jóslás is. A lányok megrugdosták a disznóól ajtaját, és ahányat röffent a malac, annyi év múlva mentek férjhez. Ha nem ébredt fel a disznó, az azt jelentette, a lány még abban az esztendőben férjhez megy. Annak is volt jelentősége, hogy az anyadisznó röfögött-e, vagy a malac. Az első esetben a leendő férj özvegyember, a másikban legényember lesz. Olyan is volt, hogy a szemétdombra állva hallgatóztak a lányok, merről ugatnak a kutyák. Mert abból az irányból kellett jönnie a kérőnek…
Sokfelé járta az a szokás, hogy a lányok gombócot vagy derelyét főztek, majd kis cédulákra különböző férfinevet írtak. Belegyúrták a tésztába, és kifőzték. Azt, ami először jött fel a víz tetejére, kikapták, és megnézték, melyik nevet tartalmazza. Mert az lesz majd a férj neve is. A férjjóslás másik ismert módja az ólomöntés volt. A forró ólmot vízbe öntötték, és megnézték, milyen forma jön ki, és ebből igyekeztek kitalálni a jövendőbelijük foglalkozását. Az almamagot is felhasználták a jósláshoz. A lányok András-nap előtt igyekeztek minél több almát enni. A magokat aztán összegyűjtötték, papírba csomagolták, és András-nap estéjén a párnájuk alá tették, remélve, hogy megálmodják, ki lesz a férjük. Természetesen a legények is kíváncsiak voltak arra, ki lesz a párjuk. Náluk az a szokás járta, hogy 13 cédulára különböző lányneveket írtak fel, amiket azután egyesével, Luca-napjáig eldobáltak. Az utolsónak maradt cédulán volt olvasható, melyik lány lesz a feleség.
Milyen idő lesz?
Időjóslás is kapcsolódott András-napjához. Ha ekkor esik az eső, vagy a hó, úgy vagy 40 napig csapadékos lesz az idő. Ha ilyenkor fagy, úgy esős lesz a karácsony. Sok helyen gyümölcsfaágat is virágoztattak, hogy megtudják, milyen lesz az időjárás. A gyümölcsfa ágát vízbe tették, és bevitték a szobába, a kemence mellé. Az ág a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha az alsó részén jelentek meg a virágok, az azt mutatta, a tél eleje lesz kemény. Ha a közepén, akkor a január lesz hideg, ha az ág hegyén jelent meg a virág, úgy a tél vége lesz fagyos, havas.
András-napján kezdődtek a disznóvágások is. Régen e naptól kezdve egészen farsangig mindig akadt egy ház, ahol disznó sivítása verte fel a csendet, és vette kezdetét a disznóölés, amihez mindig kértek rokoni, baráti segítséget. Mindenkinek megvolt ilyenkor a maga feladata, a vágás, perzselés, a hurka, kolbásztöltés. A disznótor étrendje szinte mindenhol azonos volt: toros leves, töltött káposzta, sült kolbász, sült hurka, hájas pogácsa, rétes. A munka és a vacsora végeztével a távozók kóstolót is kaptak, amit magukkal vittek. Sokszor a vendégek aztán meghívták a házigazdát a saját disznójuk vágásához.
Andrással befejeződnek a zajos mulatozások, "András zárja a hegedűt". Legfeljebb az András utáni szerdán, kukaszerdán lehetett még otthon muzsikálni, de másutt nem. András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!