Az előttünk álló hétvégén ismét rendkívüli hőségre kell számítani: a nappali csúcshőmérséklet sok helyen elérheti a 35–40 Celsius-fokot. Az ilyen tartós kánikula nem csupán kellemetlenséget okoz, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet, különösen az idősek, a kisgyermekek és a krónikus betegek számára.

A nagy melegben szervezetünk folyamatosan azon dolgozik, hogy a testhőmérsékletet a normális tartományban tartsa. Ennek legfontosabb eszköze az izzadás, amely azonban jelentős folyadék- és ásványianyag-veszteséggel jár.

Ha ezt nem pótoljuk időben, a szervezet egyre nehezebben tudja leadni a hőt, ami előbb hőkimerüléshez, majd súlyosabb esetben hőgutához vezethet.

A hőkimerülés első figyelmeztető jelei közé tartozik a fokozott izzadás, a szédülés, a fejfájás, a hányinger, a fáradtság, az izomgörcsök, a szapora pulzus és a gyengeség. Ilyenkor az érintettet azonnal hűvös helyre kell kísérni, le kell ültetni vagy fektetni, és apránként folyadékot kell itatni vele. Ha állapota nem javul, vagy romlik, orvosi segítséget kell kérni.

A hőguta ennél sokkal súlyosabb állapot. Jellemző tünete a 40 Celsius-fok feletti testhőmérséklet, a zavartság, az erős szédülés, a hányás, az eszméletvesztés vagy a görcsroham. Előfordulhat, hogy az érintett már nem izzad, bőre forró és száraz. Hőguta gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni, miközben a beteget árnyékos vagy hűvös helyre kell vinni, ruházatát meg kell lazítani, testét pedig hideg vizes borogatással vagy nedves törölközővel hűteni kell.

Kikre jelent különösen nagy veszélyt?

A hőség leginkább az időseket, a kisgyermekeket, a várandós nőket, valamint a szív- és érrendszeri, cukorbeteg vagy más krónikus betegségben szenvedőket veszélyezteti. Fokozott odafigyelést igényelnek azok is, akik a szabadban dolgoznak, intenzív fizikai munkát végeznek, illetve vízhajtót vagy egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szednek.

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a veszélyeztetett családtagokat, különösen az egyedül élő időseket érdemes naponta többször felkeresni vagy telefonon felhívni, hiszen sok esetben ők későn veszik észre a kiszáradás vagy a rosszullét első jeleit.

Így védekezhetünk

A legfontosabb a folyamatos folyadékpótlás: akkor is ajánlott rendszeresen vizet inni, ha nem érzünk szomjúságot. Érdemes kerülni az alkoholt, a túlzott koffeinfogyasztást és a cukros üdítőket, mert ezek fokozhatják a folyadékvesztést.

Lehetőség szerint 11 és 17 óra között ne tartózkodjunk hosszabb ideig a tűző napon, a szabadtéri munkát és sportolást pedig inkább a reggeli vagy az esti órákra időzítsük. Viseljünk világos színű, könnyű, jól szellőző ruházatot, fejünket kalappal vagy sapkával védjük, és használjunk megfelelő fényvédőt.

Otthon napközben tartsuk zárva az ablakokat, engedjük le a redőnyöket vagy húzzuk be a függönyöket, hogy a lakás minél kevésbé melegedjen fel. Szellőztetni a hajnali vagy késő esti órákban érdemes. Ha nincs légkondicionáló, keressünk fel klimatizált közintézményeket vagy más hűvös helyiségeket, ahol átmenetileg felfrissülhetünk.

A nagy hőségben nemcsak magunkra, hanem környezetünkre is érdemes figyelni. Soha ne hagyjunk gyermeket vagy háziállatot parkoló autóban még néhány percre sem, és ha úgy látjuk, hogy valaki rosszul lett a melegben, haladéktalanul hívjunk segítséget. A gyors beavatkozás életet menthet.