A magyar fiatalok jelentős része rendszeresen szorong, mentális jóllétüket pedig leginkább az iskolai elvárások, a tanulmányi eredmények és a jövőjükkel kapcsolatos bizonytalanság befolyásolja – derül ki az Idea Intézet 2026 nyarán végzett országos felméréséből, amelyet október 10-én, a mentális egészség világnapján hoztak nyilvánosságra.

A „Fiatalok, hogy vagytok?” című kutatás szerint a 14–19 évesek 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten ébred. A megkérdezettek 41 százaléka a veszélyeztetett mentális állapotúak közé sorolható, ami országosan több mint 200 ezer fiatalt jelenthet. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem pszichiátriai diagnózis, ugyanakkor fokozott figyelmet és támogatást indokolhat.

Az eredmények alapján a mentális jóllét az életkor előrehaladtával romlik, különösen a 16–19 évesek körében. A lányoknál kedvezőtlenebb értékeket mértek, de az anyagi nehézségekkel küzdő, egyszülős családban élő, illetve konfliktusos társas kapcsolatokkal rendelkező fiatalok is sérülékenyebbnek bizonyultak.

A segítségkérést komoly bizalmi akadályok nehezítik. A válaszadók 67 százaléka szerint a szégyenérzet, 63 százalékuk szerint pedig az attól való félelem jelenthet akadályt, hogy problémáikat nem veszik komolyan. Emellett 42 százalék úgy véli, sok fiatal azt sem tudja, hová fordulhat segítségért.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a fiatalok 57 százalékát érte valamilyen bántalmazás az elmúlt egy évben. Leggyakrabban csúfolódásról és rosszindulatú pletykákról számoltak be, de sokan tapasztaltak megalázó kritikát vagy kiközösítést is. Ugyanakkor a barátok és a család fontos támaszt jelentenek: a megkérdezettek 80 százaléka megértőnek tartja barátait, 73 százalékuk pedig szüleit.

A legnagyobb stresszforrásnak az iskola bizonyult. A jegyek, a vizsgák, a továbbtanulás és a pályaválasztás jelentős nyomást gyakorolnak a fiatalokra. A válaszadók 43 százaléka attól tart, hogy nem tudja eldönteni, mit kezdjen az életével. Sokan úgy érzik, az oktatási rendszer nem nyújt elegendő gyakorlati segítséget a jövőjük megtervezéséhez.

A felmérés a mesterséges intelligencia szerepét is vizsgálta. A fiatalok 96 százaléka használ MI-alapú eszközöket, közel felük naponta. Az MI-t használók több mint fele már személyes vagy lelki problémával kapcsolatban is kért tanácsot, az ilyen célra használók 44 százaléka pedig úgy érezte, valódi segítséget kapott.

A kutatók szerint az iskola nemcsak stresszforrás, hanem fontos támogató közeg is lehet, hiszen közösséget, rendszeres napirendet és segítő felnőttekkel való kapcsolatot biztosíthat. A felmérés eredményei ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a fiatalok lelki egészségének megőrzésében a családoknak, az oktatási intézményeknek és a társadalom egészének is fontos szerepe van.