Topolyáról a tél már a farsangi felvonulás hírétől megrettent és elillant. A város lakói abban bíznak, vissza sem tér már. Tavaszias időben, lármás, vidám hangulatban zajlott a topolyai farsangi felvonulás, melynek szervezői a télűzés mellett a hagyományok felelevenítését szerették volna megvalósítani.

Topolyán idén már negyedik alkalommal szervezett farsangi felvonulást a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat. Síppal, dobbal, kerepelőkkel és nádi hegedűvel indultak el a Felvonulás-térről. Nem tudni, hogy a tél a zajongástól, vagy a farsangi menet élén haladó menyasszony és vőlegény szépségétől riadt-e meg, de minden esetre színét sem lehetett látni városban. Ehhez nyilván az is hozzájárult, hogy a topolyai tájház udvarán kiszebabát égettek, majd a hagyományos bőgőtemetésre is sor került. A szeme azonban a búcsúztatótól csak azoknak lábadt könnybe, akik a napba néztek, ami ragyogóan sütött a vidám társaságra.

Kovács László, a társulat elnöke elmondta, hogy a rendezvénnyel nem csupán a telet szeretnék elűzni, hanem a néphagyományokat is ápolni és feleleveníteni, egyben bemutatni, megőrizni, átadni a következő generációknak. A kiszebábú elégetése után a menyasszony táncát mutatták be, alakoskodó jelmezesek közreműködésével, harmonikaszó kíséretében. A farsang ugyanis egykoron a párválasztás időszaka volt és egyben „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt menyegzőket tartani. Kovács elmondta, még 30-40 évvel ezelőtt is megjegyezték, talán meg is szóltak azt a lányt, akinek nem volt párja, vagy nem kérték fel a farsangi mulatságban, hiszen ez azt jelentette, abban az évben már valószínűleg nem fog férjhez menni sem. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá külön vallási ünnep, csupán a gazdag néphagyományokra épül. A farsang csúcspontja a jelmezes felvonulás, Topolyán és környékén használatos elnevezése „a farsang farka”. Ez az időszak a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, valójában a télbúcsúztató, de mint Kovács elmondta, szervezési okokból nem kedden szervezik a rendezvényt, hiszen az munkanap. A nagybőgőt pedig azért temetik el ilyenkor, mert ezután húsvétig nem ildomos zenés mulatozásokat rendezni. A felvonuláson a kézimunka csoportok, a hagyományőrző és művelődési csoportok tagjai jelmezekben haladtak át a Fő utcán. A Bambi Iskoláskor Előtti Intézmény óvodásai is rész vettek a rendezvényen, emellett Topolya polgárai közül sokan voltak kíváncsiak az alakoskodók kurjongató menetére. Kovács László azt is elmondta, hogy a rendezvényre meghívták Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízottat, aki jelezte is részvételét, végül azonban betegség miatt lemondta látogatását.

A kiszebábú égetése közben télűző és betegségűző rigmusok hangzottak el, a nagybőgőt pedig tréfás rigmusokkal siratták el. A szervezők a tájház udvarában farsangi fánkkal és forró teával vendégelték meg a felvonulókat és az érdeklődőket. Igazi karneváli hangulat volt ma Topolyán. A hagyományőrző rendezvény pedig az esti órákban közös barátkozással zárul. A „húshagyó” elnevezés egyébként eredetileg az olasz eredetű karnevál szó tükörfordítása. A szót ugyanis a latin carnem levare, „húst elhagyni” kifejezésből származtatják. Húshagyó kedden kezdődött a húsvétig tartó 40 napos böjt. Ma már azonban nem csak vallási alapon szokás néhány hétig húsmentesen étkezni. Az idő enyhébbre fordulása idején sokan kezdenek tavaszi tisztítókúrát, melynek állítólag egészségünkre nézve valóban áldásos lehet a hatása.

Tóth Péter