Szijjártó Péter

Szijjártó Péter előterjesztésben javasolta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy július elsejével induljon el a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszában Afrika és Latin-Amerika áll.

A külgazdasági és külügyminiszter ezt maga jelentette be a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány klubeseményén csütörtökön Budapesten.

A miniszter sikeresnek nevezte a keleti nyitást, amely szavai szerint "megnyitotta az ajtókat a gazdaság szereplői előtt". Hozzátette: ezért döntött úgy, hogy a külgazdaság-orientált külpolitika következő szakaszba lépéséhez javasolja a déli nyitás politikájának elindítását.

Szijjártó Péter ismertette, hogy egy éven belül négy új nagykövetség (Ecuador, Etiópia, Ghána, Angola) és hat kereskedőház (Etiópia, Angola, Chile, Ecuador, Peru, Kenya) nyílik.

Az idén kilenc gazdasági vegyes bizottsági ülést tartanak a két térség országaival, és az innen érkező diákok számára 660 ösztöndíjas hely nyílik meg a magyar egyetemeken - jelentette be.

A miniszter a keleti nyitás politikájával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy magyar nemzetgazdasági és külgazdasági szempontból mindig is elsőszámú marad az európai-transzatlanti kapcsolatra fókuszálás, ugyanakkor emellett Magyarország megfelelő szorosságú kapcsolatokat épített ki a keletre lévő térségekkel is. Kifejtette, hogy a keleti nyitást Magyarország nem kitalálta, hanem másolja a "nagyoktól": tavaly a német export 43 százaléka, az olasz export 46 százaléka, a 112,8 milliárd dollár értékű magyar exportnak pedig 22 százaléka irányult az Európai Unión kívüli országokba. Németország kivitelének 22,8 százaléka a keleti térségekbe irányult, a magyarok külkereskedelemben ez az arány 12,4 százalék volt.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb külkereskedelmi adatokból az látszik, hogy 1 milliárd dollárral csökkent a kelet felé irányuló kivitel, azonban Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, hogy a keleti nyitás stratégiája nélkül - az ukrajnai válság, a Nokia gyár bezárása és az Oroszországgal szembeni szankciók miatti embargó hatására - a visszaesés 1,6 milliárd dollár lett volna. A miniszter sikerként említette azt is, hogy a beruházások mértéke 14 százalékkal, 5216 milliárd forintra nőtt 2014-ben. Az 55 stratégiai megállapodásból 11-et a keleti nyitás országaiból érkező vállalatokkal köttöttek, amely társaságok magyarországi beruházásai elérték a 6,4 milliárd dollárt és az együttműködés óta 4900 új munkahelyet teremtettek.

Szijjártó Péter végül hangsúlyozta: a magyar külpolitika magyarbarát, célja a nemzetgazdasági érdekek érvényesítése az új világrendben. (MTI)