Magyarország
Szijjártó Péter: Magyarország nem kíván részese lenni a Nemzetközi Büntetőbíróság politikailag motivált akcióinak
Betűméret:             

A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte, hogy Magyarország nem akar részt venni egy átpolitizált bírói testület munkájában, ezért arra kérte az Országgyűlést, hogy fogadja el a törvényjavaslatot, és döntsön úgy, hogy nem kíván részt venni egy átpolitizált bírói testület munkájában.

Magyarország a jövőben nem kíván részt venni a mára politikai eszközzé silányodott, presztízsét vesztett Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés általános vitáján felszólalva bemutatta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvényjavaslatot, és arra emlékeztetett, hogy Magyarország aktív résztvevője volt az intézmény 2002-es létrehozását megelőző előkészítő munkának.

Arról is beszámolt, hogy Magyarország egy kormányhatározat alapján 1999 elején írta alá a római statútumot, majd ezt 2001-ben az Országgyűlés is megerősítette, ennek ellenére azonban ez mind a mai napig nem része a magyar jogrendnek, ugyanis soha nem került sor a kihirdetésére.

Rámutatott, hogy a kilépésről ennek ellenére mégis a parlamentnek kell döntenie, ezt követően pedig ő maga fog majd erről írásos értesítést küldeni az ENSZ főtitkárának, s a kilépés egy évvel ezután hatályosul.

A nemzetközi szervezetek soha nem valamilyen politikai cél, politikai érdek alapján, partikuláris politikai érdek alapján jönnek létre, hanem azért, hogy az adott szakterületen a megfelelő nemzetközi tárgyalási, megbeszélési felületet, platformot, lehetőséget biztosítsák akár vitában álló felek részére is – tette hozzá, majd azt hangsúlyozta, hogy ez különösen igaz az ENSZ intézményeire, az ugyanis a hasonlóan gondolkodó országok integrációjának számító Európai Unióval vagy NATO-val ellentétben épp azért jött létre, hogy az egymással ellenséges viszonyban lévő felek számára is biztosítsa a párbeszéd lehetőségét.

Aláhúzta, hogy a nemzetközi jogi szervezetekben, a nemzetközi bírói testületekben a politikának, a geopolitikai megfontolásoknak egyszerűen semmi keresnivalójuk nincsen, márpedig az utóbbi időben súlyos aggodalmak fogalmazódtak meg az ICC pártatlanságával, politikamentességével kapcsolatban. A miniszter úgy vélekedett, hogy mára ezen aggályok beigazolódtak, s világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot politikai eszközzé silányították, írja az MTI.

Nemcsak hogy politikai eszközzé silányodott a szervezet, hanem a presztízsét, a megbecsültségét, sőt most már a komolyságát is elveszítette – fogalmazott, sérelmezve, hogy tavaly év végén az intézmény elfogatóparancsot adott ki Izrael kormányfőjével és volt védelmi miniszterével szemben.

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke - közölte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Facebook-oldalán kedden. Tarr Zoltán azt írta: az átvilágítás során a háttérintézményi működésben és a tudományos munkában is számos rendezetlenséget találtak a...
2026. SZEPTEMBER 15.
[ 13:11 ]
Megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját az Országgyűlés kedden titkos szavazással. A képviselők Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot, a Tisza Párt frakciójának jelöltjeit választották meg alkotmánybírónak, mindannyiukra 137 igen és 6 nem...
2026. SZEPTEMBER 15.
[ 13:08 ]
Új, bizalmon alapuló fejezetet nyitna a magyar-német kapcsolatokban a két ország külügyminisztere - erről adott ki közös nyilatkozatot Orbán Anita és Johann Wadephul német külügyminiszter hétfőn. A közös nyilatkozatban hangsúlyozták: Magyarországot és Németországot régóta fennálló barátság köti össze, amely...
2026. SZEPTEMBER 14.
[ 19:59 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó