A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szegénységi adatrevíziója 2025 őszén zárult le, és nem változtatta meg érdemben a szegénységi mutatók trendjeit. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya minden évben a statisztikai hibahatáron belül, +1,1 és –0,9 százalékpont között ingadozott – közölte a hivatal csütörtökön az MTI-vel.

A KSH vezetősége egyeztetést folytatott Mellár Tamás és Tordai Bence országgyűlési képviselőkkel az EU-SILC-adatokról. A közlemény kiemeli, hogy a mostani adatrevízió nem magyar sajátosság: az EU tagállamai egy időben, egységes módszertannal hajtották végre az új népszámlálási adatok felhasználásával. Magyarország 2023-ban döntött a felülvizsgálatról.

Az eredeti és az újrasúlyozott adatsorokat is validálta az Eurostat, és a hivatal szerint mindkét adatkör megbízható. A KSH álláspontja szerint a sajtóban az elmúlt hetekben megjelent több állítás félrevezető, és nélkülözi az objektív szakmai alapot. Hangsúlyozták: a hivatal a transzparencia, a szakmai integritás és a függetlenség elvei alapján működik, és nyitott az érdemi párbeszédre.

A közleményben rámutattak, hogy a szegénységi adatok revíziója az elmúlt években már 14 uniós országban megtörtént. Az Eurostat ellenőrizte és jóváhagyta a KSH valamennyi – revízió előtti és utáni – adatát, amelyek így továbbra is megbízható alapot nyújtanak a társadalmi, gazdasági és szakpolitikai döntésekhez. Magyarország és az Európai Unió számára ezek a hivatalos statisztikai adatok.

A KSH szerint a mostani revízió nem változtatta meg a szegénységi trendeket: csupán kisebb átrendeződések történtek. A fiatalok körében kismértékben nőtt, a nyugdíjasok körében pedig javult a szegénység kockázata. Az összkép alapján a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2023-ban csökkent 2022-höz képest. Magyarország ezzel három újabb országot előzött meg az uniós rangsorban, és továbbra is az uniós átlag alatt teljesít, jelenleg a 13. helyen áll.

A hivatal tévesnek nevezte azt az állítást, miszerint megduplázódott volna a gyermekszegénység. A revízió szerint 2018 és 2023 között 82 ezerrel csökkent a szegény háztartásban élő gyermekek száma, míg a revízió előtti adatok 52 ezres mérséklődést mutattak.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a szegénység komplex mutatója több összetevőből áll, és csak ezek együttes vizsgálata ad valós képet. Magyarország a súlyos anyagi és szociális nélkülözés tekintetében az elmúlt 15 évben az EU tagállamai közül a harmadik legnagyobb javulást érte el. Jelentősen csökkent a munkaszegénység is, vagyis azon háztartások aránya, ahol a munkaképes korú tagok a megelőző évben a lehetséges munkaidő legfeljebb egyötödét dolgozták le.

A KSH hangsúlyozza, hogy tevékenységét politikai befolyástól mentesen, a törvényi felhatalmazás és a nemzetközi statisztikai normák alapján végzi. A hivatal kiemelte: az EU-SILC-adatok revíziójáról már 2025. szeptember 29-én sajtótájékoztatón számolt be, ugyanazon a napon szakmai fórumot tartott a kutatóknak, és azóta a képviselőkkel is egyeztetett.