A bel-budapesti milliárdosok lenézik a vidéki gyárakban dolgozó magyar embereket, miközben nélkülük soha nem lenne tudásalapú gazdaság Magyarországon – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Debrecenben. Hozzátette: ezt az is bizonyítja, hogy a BMW is először a termelést hozta ide, amit most a pénzügyi és logisztikai tevékenységek követnek.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a BMW beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a német autógyártó 1,7 milliárd forint értékben pénzügyi és logisztikai központot létesít, a kormány 425 millió forintos támogatásával. A beruházás nyomán ötven új, magas képzettséget igénylő munkahely jön létre.

„Az új központban a pénzügyi oldalon globális számviteli és vámfolyamatok fejlesztésével foglalkoznak majd, míg logisztikai oldalon a BMW-csoport európai gyárhálózatának működési feltételeit támogatják” – közölte.

Hozzátette: Debrecen ezzel újabb jelentős lépést tett afelé, hogy a BMW globális hálózatán belül kiválósági központként erősítse pozícióját.

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország, a BMW és Debrecen közösen „óriási sikertörténetet ír”, amely a kölcsönös tiszteleten, a kiszámíthatóságon és a stabilitáson alapul. „Ma is fontos mérföldkőhöz érkeztünk, és készen állunk arra, hogy ezt a sikertörténetet folytassuk” – fogalmazott.

A miniszter beszélt az elmúlt másfél évtized válságairól és az új világrend kialakulásával járó bizonytalanságról is, hangsúlyozva: Magyarország ennek ellenére jelentős gazdasági eredményeket ért el. Példaként említette, hogy az elmúlt négy év a beruházásösztönzés szempontjából a magyar gazdaságtörténet egyik legsikeresebb időszaka volt, és hazánk azon kevés ország közé tartozik, ahol mindhárom német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen.

Üdvözölte azt is, hogy a magyar gazdaság „dimenzióváltása” felgyorsult: az ország mára Európa egyik fontos termelési központjává vált, és a vállalatok a pozitív tapasztalatok alapján egyre több magas hozzáadott értékű tevékenységet – szolgáltatásokat, kutatás-fejlesztést – is ide telepítenek.

„Ez fordítva nem működik: nem lehet úgy felépíteni egy gazdaságot, hogy először a kutatás-fejlesztést és a szolgáltatásokat hozzuk létre, majd csak utána kezdünk termelni. Ha egy háromszög az alapján áll, stabil, ha a csúcsán, felborul” – szemléltette.

A miniszter szerint a mostani bejelentés alkalmat ad arra is, hogy visszautasítsák azt a szemléletet, amely lenézi a vidéki gyárakban dolgozókat. „A vidéki modern gyárakban dolgozó magyar munkások nélkül nem létezne tudásalapú gazdaság Magyarországon” – hangsúlyozta.

Hozzátette: büszkék a debreceni dolgozókra, akik munkájukkal hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez. Mint mondta, a gazdasági átalakulás egyik legfontosabb jele, hogy a gyárak mellett megjelennek a vállalatok globális szolgáltatóközpontjai is.

Szijjártó Péter végül arról is beszélt, hogy 2019 óta megduplázódott Magyarországon a szolgáltatóközpontok száma: míg akkor 120 működött, mintegy 55 ezer embernek adva munkát, ma már 245 központ foglalkoztat 120 ezer embert, akiknek 80 százaléka felsőfokú végzettségű.

Kiemelte: ebben a folyamatban a vidéki egyetemi városok kulcsszerepet játszanak, Debrecenben például több mint ötezren dolgoznak globális vállalati központokban. (MTI)