Bocsánatkérésére szólította fel a miniszterelnök a Fidesz és a KDNP képviselőit az elmúlt 16 évben elkövetett "valódi bűnökért és hazugságokért" hétfőn az Országgyűlés ülésén.

Magyar Péter a napirend előtti felszólalására adott viszonválaszában ismét bocsánatot kért Lezsák Sándortól, amiért az MDF alapítójának neve tévesen hálózati személyként szerepelt a nyitottaktak.hu adatbázisában.

"Lezsák Sándorral számos politikai kérdésben másként gondolkodunk, de azok az évek, amikor a saját egzisztenciáját, családja biztonságát is kockáztatva segítette a demokratikus átalakulást, azok az évek örökre a magyar történelem részét képezik, egy nemzet tiszteletét érdemlik" - hangsúlyozta.

A kormányfő a fideszes és KDNP-s képviselőkhöz fordulva ugyanakkor azt kérdezte: akik ebben az ügyben politikai felelősöket követelnek, és más hibájáért várnak bocsánatot, felelősségvállalást a kormánytól, válaszoljanak arra, hogy miért nem volt semminek következménye az elmúlt 16 évben.

"Önök bocsánatot kértek-e bármikor, bárkitől a saját valódi bűneikért, valódi hazugságaikért?" - tette fel a kérdést Magyar Péter, majd név szerint bocsánatkérésre szólított fel több fideszes és KDNP-s képviselőt.

"A Tisza képes végig vinni a valódi rendszerváltozást"

A kormány és a Tisza Párt iránti bizalomról, a "valódi rendszerváltozás" iránti igényről és a Tisza vállalásainak maradéktalan teljesítéséről beszélt Magyar Péter hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt annak kapcsán, hogy fél évvel ezelőtt tette le a miniszterelnöki esküt.

A kormányfő közölte, kicsivel több mint félévvel a választás után legalább félmillióval többen támogatják a megkezdett változást és a Tiszát, többen mint a párt "történelmi győzelme napján".

A Medián közvélemény-kutató cég friss felmérését ismertetve elmondta, a választani tudó biztos szavazók 68 százaléka támogatja a Tiszát, a teljes népességben pedig 55 százalékon áll a kormánypárt. A megkérdezett magyarok 59 százaléka szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok - tette hozzá.

Rámutatott, a Tiszára ma sokkal többen szavaznának, mint április 12-én, sokan olyanok is, akik fél évvel ezelőtt még kételkedtek a pártban.

Ez különösen nagy felelősséget ró a Tiszára, a bizalmat minden nap újra és újra ki kell érdemelnie, a vállalásait pedig maradéktalanul teljesítenie kell - hangoztatta.

Úgy értékelt, ez a támogatás mindenekelőtt a munkájuknak és az azzal kapcsolatos várakozásnak szól: a magyarok fél év után is hisznek abban, sőt, egyre jobban hisznek abban, hogy a Tisza képes végig vinni ezt a változást, a valódi rendszerváltozást.

Magyar Péter szerint azért bíznak meg az emberek ennyien a Tiszában, mert látják, érzik, a saját életükben, mi történik. Példaként hozta a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, a tűzifa általános forgalmi adójának csökkentését, a szociálistűzifa-keret emelését.

Közölte, fél év nem elég minden megváltoztatására, az összes vállalás teljesítésére, de a magyar emberek érzékelik a különbéget a politikai szándék és "a korábbi álszent politikai színjáték között". A magyar nemzetet többé nem lehet úgy kezelni, ahogy azt a Tisza-kormány elődei tették, a magyarokat nem lehet újra átverni, mert meg tudják különböztetni az emberit és az őszintét, a számítótól és a rosszindulattól - mondta.

Hangsúlyozta, április 12. után a magyar emberek soha nem fogják elfogadni, hogy Magyarország következmények nélküli ország legyen.

Kifejtette: megfogadták, hogy ami április 12-e után történik, az több lesz, mint egy kormányváltás. Az állam újra az emberek szolgálatában áll, a döntéseknek következményeik vannak, és a közös erőforrásokat a magyar társadalom gyarapodására fordítják - magyarázta.

Az elmúlt időszak eredményeiről beszámolva közölte: hazahozták az uniós forrásokat, kezelték a nyári energiaválságot, létrehozták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, megszüntették a kekva-rendszert, elkezdték visszaszerezni "az ellopott közvagyont", csatlakoztak az Európai Ügyészséghez, megszüntették a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, felesleges szerződéseket mondtak fel, újra független lett a közmédia, megszüntették a rendeleti kormányzást és visszaadták az Alkotmánybíróság jogköreit. Korlátozták a miniszterelnöki mandátumot, csökkentették a politikai vezetők fizetéseit és juttatásait, új köztársasági elnököt és legfőbb ügyészt választottak, és új elnöke van az Alkotmánybíróságnak is - sorolta.

Kitért rá: megduplázták a családi pótlékot, megemelik a minimálnyugdíjat, eltörölték a vényköteles gyógyszerek áfáját, az oktatásnak, az egészségügynek, a szociális ügyeknek és a vidékfejlesztésnek újra önálló minisztériuma van. Többet fordítanak az egészségügyre, bezárt vasúti mellékvonalakat nyitottak újra és vasútfejlesztési programot indítanak - mondta. Hozzátette: 677 milliárd forintot fordítanak ágazati béremelésekre.

Arról is beszélt, hogy oktatási stratégiát készítenek, iskolafelújítási programot indítanak és újragondolják a Nemzeti Alaptantervet.

Megjegyezte: a múlt héten döntött a kormány a fásítási és települészöldítési programról is.

A kormányfő felszólalásában kiemelte: este Berlinben beszédet mond a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján. Németországban elmondja majd, amit "az elmúlt alig több mint ezer napban Magyarországon közösen megtanultunk", hogy a reményvesztettségből van kiút, a megosztottság leküzdhető, és a politikába vetett bizalom igenis helyreállítható, ha újra meghallgatjuk az embereket - fogalmazott.

Azt mondta: a magyar nemzet április 12-én "ismét bebizonyította, hogy a polgárok bátorsága és összefogása képes megváltoztatni a történelem menetét, hogy a legszilárdabbnak hitt politikai rendszerek is leválthatóak békés, demokratikus úton", és hogy egyetlen nemzet sincs arra ítélve, hogy beletörődjön a sorsába.

Közölte: a magyarok tavasszal megmutatták, mire képes egy nemzet, ha kezébe veszi a sorsát, most a demokratikus győzelemből egy működő, igazságos és emberséges országot kell építenei, ez a magyar példa pedig egész Európának erőt és reményt adhat. (MTI)