Szerbiában másfél éve hivatalosan sem működik a médiahatóság (REM), amelynek a televíziós és rádiós tartalmak ellenőrzése, valamint a médiatörvények és etikai normák megsértésének kivizsgálása lenne a feladata.

A médiahatóság tagjainak megbízatása 2024. november 4-én járt le, és az új tanács megválasztásáig a testület nem tud érdemi döntéseket hozni, büntetéseket kiszabni vagy frekvenciaengedélyeket kiadni sem.

A nova.rs hírportál hétfői beszámolója szerint a helyzet súlyossá válhat a közeljövőben, ugyanis Aleksandar Vučić köztársasági elnök bejelentette, hogy hamarosan előrehozott parlamenti választásokat ír ki, a médiahatóság egyik feladata pedig éppen a választási kampány médiamegjelenéseinek a megfigyelése lenne. Emellett júniusban lejár a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) igazgatóbizottsági tagjainak a megbízatása, az új tagok megválasztása pedig szintén a REM hatáskörébe tartozna.

Antonela Riha újságíró - akit korábban a REM egyik tanácstagjának jelöltek, de végül visszalépett - úgy nyilatkozott: a szerb kormány azt szeretné, ha a REM nem lenne független, de a hatalomnak az is megfelel, ha nincs médiahatóság. Szerinte jól látható, hogy a hatalom milyen mértékben törekszik a média teljes ellenőrzésére, különösen a helyi médiumok felvásárlásán keresztül. Úgy vélte, a kormánynak valójában nincs szüksége a REM-re, hanem kizárólag a médiumokra és az információk feletti teljes kontrollra.

Rade Veljanovski, a Belgrádi Egyetem Politikatudományi Karának nyugalmazott professzora szerint a helyzet rendkívül zavaros, mert az eljárás megkezdődött ugyan, de nem fejeződött be. Emlékeztetett arra, hogy eddig kétszer próbálták megválasztani a REM tagjait, de egyik eljárás sem zárult sikerrel. A folyamat ugyan jelentős késéssel elindult, amiért a szerb parlament kulturális és tájékoztatási bizottsága a felelős, azonban különböző manipulációk és visszaélések miatt egyik alkalommal sem jutottak el a végső döntésig.

A médiahatóság tagjainak megválasztása tavaly év végén már majdnem megtörtént, a kilenctagú testület nyolc tagját megválasztották, ám a nemzeti kisebbségek képviselőjének fenntartott hely betöltetlen maradt, mivel a kormánykoalíció képviselői - a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kérésére - egyik jelöltet sem támogatták. A VMSZ azt kifogásolta, hogy a magyar kisebbség jelöltje a kisebbségi nemzeti tanácsok javaslatának ellenére nem került be az eljárásba. A történtek miatt négy jelölt lemondott, és azóta a folyamat teljesen leállt.