Ki szavazhat, hogyan lehet feliratkozni a külön választói névjegyzékbe, mikor és hol voksolunk, hogyan osztják ki a mandátumokat, és tulajdonképpen mire való a Magyar Nemzeti Tanács? Összegyűjtöttük a 2026. november 8-ai nemzeti tanácsi választások legfontosabb tudnivalóit.

Szerbiában 2026. november 8-án tartják a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok választását. A magyar nemzeti közösség ezen a napon közvetlenül választja meg a Magyar Nemzeti Tanács 35 tagját. A választást a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) bonyolítja le.

Ki szavazhat a Magyar Nemzeti Tanács megválasztásakor?

Nem elegendő az, hogy valaki a rendes, egységes választói névjegyzékben szerepel. A nemzeti tanácsi választáson csak az a nagykorú, választójoggal rendelkező szerbiai állampolgár szavazhat, aki szerepel a magyar nemzeti kisebbség külön választói névjegyzékében.

A külön választói névjegyzék állandó nyilvántartás. Aki korábban már feliratkozott rá, annak nem kell minden nemzeti tanácsi választás előtt újra jelentkeznie. Érdemes azonban ellenőrizni, hogy a nyilvántartásban szereplő személyes adatok, különösen a lakcím, helyesek-e.

A külön választói névjegyzékbe való felvétel nem automatikus, kizárólag az érintett személy saját kérelmére történhet. Egy választó egyszerre csak egy nemzeti kisebbség külön választói névjegyzékében szerepelhet.

Hogyan lehet ellenőrizni, hogy rajta vagyunk-e a névjegyzéken?

A magyar külön választói névjegyzékben való szereplés elektronikusan is ellenőrizhető az állami közigazgatás erre szolgáló hivatalos felületén. Az MNT szeptember 24-i tájékoztatója is erre hívta fel a figyelmet.

Az adatokat személyesen is ellenőrizni lehet a lakóhely szerint illetékes községi vagy városi közigazgatásnál.

Ha valaki nincs a névjegyzékben, írásbeli, saját kezűleg aláírt kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes községi vagy városi közigazgatáshoz. Ugyanitt lehet kérni a hibás vagy megváltozott adatok módosítását is.

Meddig lehet feliratkozni?

A külön választói névjegyzéket a választás előtt 15 nappal zárják le. A november 8-ai választások esetében a községi és városi közigazgatások 2026. október 23-áig végezhetik el a bejegyzéseket és módosításokat.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy október 23-a után minden lehetőség megszűnik. A névjegyzék lezárását követően a bejegyzésről, törlésről vagy adatjavításról már az illetékes minisztérium dönthet, és ilyen határozat legkésőbb a választás előtt 72 órával hozható meg.

A gyakorlatban tehát nem érdemes az utolsó napokra hagyni az ellenőrzést vagy a feliratkozást.

Hol lehet szavazni?

A nemzeti tanácsi választásokon csak Szerbia területén lehet szavazni. A törvény eltérően rendelkezik tehát például a parlamenti választásoktól: külföldi diplomáciai vagy konzuli képviseleten nem lehet leadni a voksot a nemzeti tanács megválasztására.

A Köztársasági Választási Bizottság határozza meg a szavazóhelyeket, és azokat legkésőbb húsz nappal a választás előtt közzé kell tenni.

Minden választónak legkésőbb öt nappal a választás előtt értesítést kell kapnia arról, hogy melyik szavazóhelyen voksolhat. Az értesítő tartalmazza a szavazóhely címét és azt is, hogy a választó hányas sorszám alatt szerepel a névjegyzék kivonatában.

Az értesítőt azonban nem kötelező magunkkal vinni. Ha valaki szerepel a választói névjegyzékben, pusztán azért nem tagadhatják meg tőle a szavazást, mert nincs nála az értesítő.

Mikor lehet szavazni?

2026. november 8-án a szavazóhelyek 7 órakor nyitnak és 20 órakor zárnak. Aki 20 órakor már a szavazóhelyen vagy az előtte kialakult sorban van, az a választási szabályok szerint még leadhatja voksát. A szavazóhelyeknek a teljes szavazási idő alatt folyamatosan nyitva kell tartaniuk.

Mit kell magunkkal vinni?

A választónak igazolnia kell személyazonosságát. Erre érvényes személyi igazolvány vagy útlevél használható. Ha a személyi igazolvány lejárt, de az érintett igazolást tud felmutatni arról, hogy az új személyi igazolvány kiadását már kérelmezte a belügyi szerveknél, szintén lehetővé kell tenni számára a szavazást.

A választási értesítő tehát hasznos, de nem személyazonosító okmány és nem feltétele a szavazásnak.

Hogyan szavazunk?

A választó nem egy-egy személyre, hanem választási listára szavaz. A szavazólapon annak a listának a neve előtti sorszámot kell bekarikázni, amelyet támogatni kíván.

Csak egy listára lehet érvényesen szavazni. Ha valaki több listát is megjelöl oly módon, hogy nem állapítható meg egyértelműen a választói akarat, a szavazólap érvénytelen.

A szavazás személyes és titkos, egy választó csak egyszer szavazhat.

Mozgásukban akadályozottak is szavazhatnak

A törvény lehetővé teszi a szavazóhelyen kívüli szavazást is azok számára, akik egészségi állapotuk, fogyatékosságuk vagy idős koruk miatt nem tudnak eljutni a szavazóhelyre. Ennek részletes eljárását a parlamenti választásoknál alkalmazott szabályok szerint rendezik.

Az ehhez szükséges helyi telefonszámokat és jelentkezési határidőket a választáshoz közeledve a választási szervek teszik közzé.

Hány tagja lesz az új Magyar Nemzeti Tanácsnak?

A törvény a nemzeti kisebbség létszámától függően 15, 19, 23, 29 vagy 35 fős nemzeti tanácsokat határoz meg. Ha a kisebbség létszáma az utolsó népszámlálás szerint meghaladja a százezret, a tanács 35 tagú. A magyar közösség esetében ezért 35 mandátumot osztanak ki.

A megválasztott tanács megbízatása főszabály szerint négy évig tart.

Kik állíthatnak választási listát?

Listát háromféle jelölő állíthat:

• a külön választói névjegyzékben szereplő választókból alakult választói csoport;

• olyan bejegyzett egyesület, amelynek céljai között szerepel az adott nemzeti kisebbség jogainak védelme;

• bejegyzett kisebbségi politikai párt.

A választói csoport létrehozásához legalább három, a külön választói névjegyzékben szereplő választó szükséges.

A lista benyújtásához a külön választói névjegyzékben szereplő választók legalább egy százalékának, de legalább ötven személynek a hitelesített támogató aláírására van szükség. Egy választó csak egy választási lista benyújtását támogathatja aláírásával.

Fontos különbség: egy lista benyújtását támogató aláírás nem azonos a választáson leadott szavazattal.

Meddig lehet listát állítani?

A 2026-os választásokra a listákat október 23-án éjfélig lehet benyújtani a Köztársasági Választási Bizottsághoz.

Ezért október elején a magyar választás végleges kínálata még nem feltétlenül ismert.

A Köztársasági Választási Bizottság szeptember 26-án kihirdette a Magyar Összefogás – Mađarska sloga választási listát. Október 2-ai állapot szerint ez szerepelt a RIK hivatalos nyilvántartásában kihirdetett magyar listaként, a további listák benyújtására azonban október 23-áig van lehetőség.

A RIK a végleges, összesített választási listát tíz nappal a választás előtt állapítja meg.

Hogyan osztják ki a 35 mandátumot?

A választási rendszer arányos. A választási listák a megszerzett szavazatok arányában jutnak mandátumhoz.

A mandátumokat a legnagyobb hányados módszerével, vagyis az úgynevezett D´Hondt-rendszerrel osztják ki. A nemzeti tanácsi választásokon nincs olyan általános százalékos választási küszöb, mint amilyennel más típusú választásokon találkozhatunk: a mandátumelosztásban valamennyi listát figyelembe veszik.

A megszerzett mandátumokat a lista jelöltjei a listán elfoglalt sorrendjük szerint kapják meg.

A RIK a választások összesített eredményét a szavazás befejezésétől számított 96 órán belül teszi közzé.

Miért közvetlen választást tartanak?

A szerbiai törvény kétféle módot ismer a nemzeti tanácsok megválasztására: a közvetlen választást és az elektori közgyűlés útján történő választást.

Közvetlen választást akkor tartanak, ha a választás kiírása előtt 24 órával az adott kisebbség külön választói névjegyzékében a legutóbbi népszámlálás során kimutatott kisebbségi létszám több mint 40 százalékának megfelelő számú választó szerepel. Ha ez a feltétel nem teljesül, elektori rendszerben választják meg a tanácsot.

A magyar közösség esetében teljesülnek a közvetlen választás feltételei.

Mi valójában a Magyar Nemzeti Tanács?

A Magyar Nemzeti Tanács nem általános politikai képviseleti szerv és nem területi önkormányzat. A szerbiai jogrend a nemzeti kisebbség kulturális önkormányzatának intézményeként határozza meg a nemzeti tanácsot.

A nemzeti tanács törvényben meghatározott közfeladatokat és közjogi jogosítványokat gyakorol annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbség részt vehessen az őt érintő döntések meghozatalában, illetve bizonyos kérdésekről maga dönthessen.

A négy alapvető terület:

Oktatás. Az MNT a magyar nyelvű oktatást érintő számos kérdésben döntési, véleményezési, javaslattételi vagy egyetértési jogosítványokkal rendelkezik. Tevékenysége az óvodai neveléstől az általános és középiskolai oktatáson át a felsőoktatással kapcsolatos egyes kérdésekig terjed.

Kultúra. Részt vesz a magyar kulturális intézményrendszer alakításában, intézményeket alapíthat és társalapíthat, meghatározhat kiemelt jelentőségű intézményeket és kulturális programokat, valamint támogatási és stratégiai feladatokat lát el.

Tájékoztatás. A magyar nyelvű közérdekű tájékoztatás feltételeinek megteremtésében, a kisebbségi médiával és az általa alapított tájékoztatási intézményekkel kapcsolatos kérdésekben rendelkezik törvényben meghatározott jogosítványokkal.

Hivatalos nyelv- és íráshasználat. A magyar nyelv hivatalos használatát, a helység- és közterületnevek magyar formáját és a kisebbségi nyelvhasználat más kérdéseit érintő ügyekben is vannak jogkörei.

A jogkörök tehát nem korlátlanok: pontos tartalmukat a nemzeti tanácsokról szóló törvény és az egyes ágazati törvények határozzák meg. Bizonyos ügyekben az MNT maga dönthet, másokban véleményt ad, javaslatot tesz vagy részt vesz a döntéshozatalban.

Rövid történeti visszapillantás

A mai Magyar Nemzeti Tanács történetének előzménye az 1999-ben létrehozott Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács volt. Az MNT saját történeti összefoglalója is ezt tekinti a későbbi intézmény egyik előzményének.

A jogi fordulópontot a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban 2002-ben elfogadott kisebbségvédelmi szabályozás jelentette, amely lehetővé tette a nemzeti kisebbségek számára nemzeti tanácsok létrehozását.

A vajdasági magyar közösség 2002. szeptember 21-én elektori közgyűlésen választotta meg első Magyar Nemzeti Tanácsát. A 35 tagú testület 2002. október 19-én, Szabadkán tartotta alakuló ülését, első elnöke Józsa László lett.

A rendszer következő jelentős átalakulását a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló, 2009-ben elfogadott szerbiai törvény hozta. A jogszabály részletesen meghatározta a nemzeti tanácsok oktatási, kulturális, tájékoztatási és nyelvhasználati hatásköreit, finanszírozását és választásuk módját. A törvényt 2009. augusztus 31-én fogadta el a szerb parlament, és szeptember 11-én lépett hatályba.

Ennek alapján 2010. június 6-án tartották az első közvetlen magyar nemzeti tanácsi választást. Az új, közvetlenül megválasztott MNT 2010. június 30-án alakult meg.

Ezt követően 2014. október 26-án, 2018. november 4-én és 2022. november 13-án ismét közvetlen választáson döntött a magyar közösség a tanács összetételéről.

A 2022-ben megválasztott testület volt a negyedik, amely közvetlen választás útján jött létre. Alakuló ülését 2022 decemberében tartotta, elnöke Fremond Árpád lett.

A 2026. november 8-ai voksolás tehát az ötödik közvetlen magyar nemzeti tanácsi választás lesz.

A legfontosabb dátumok röviden

Október 23. – eddig lehet a helyi közigazgatásnál feliratkozni vagy adatot módosítani a külön választói névjegyzékben; ugyanez a választási listák benyújtásának utolsó napja is.

Október 29. – legkésőbb ekkorra állapítja meg a RIK az összesített választási listát.

November 3. – legkésőbb eddig kell a választóknak megkapniuk a szavazóhelyről szóló értesítést.

November 8. – választási nap. A szavazóhelyek 7 és 20 óra között tartanak nyitva.

A legfontosabb teendő pedig már most elvégezhető: mindenki ellenőrizze idejében, hogy szerepel-e a magyar külön választói névjegyzékben, és helyesek-e a bejegyzett adatai.