Habár nem ismerik a szerbiai jogrendszert és törvényeket, különbözeti vizsgák nélkül elismerik a jogászoknak külföldön szerzett diplomájukat.

A Večenje novosti szerint ugyanez érvényes a külföldön végzett történészekre és geográfusokra is. Az oktatási minisztérium ENIK/NARIK központjában elismert diplomákon csillaggal és lábjegyzettel jelölik, hogy a tulajdonosa nem ismeri a nemzeti jogot, történelmet, földrajzot.

Az új szabályzat ellen, amely a felsőoktatási törvény módosításával lép életbe, fellázadt a jogi karok közössége, az egyetem szenátusának ülésén pedig másik karok dékánjai is támogatták tiltakozásukat.

„Ez nagy probléma lehet, mert a munkaerőpiacra ellenőrizetlen minőségű diplomákat hoznak be, különösen a volt Jugoszlávia egyetemeiről” – mondta a Novostinak dr. Sima Avramović, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának dékánja.

Habár az ENIK/NARIK központ professzorokat von be a külföldi diplomák értékelésébe, Avramović azt állítja, a jogi területen dolgozó professzorokkal még nem konzultáltak, s végéhez közeledik a határidő, amelyen belül az első elismertetési kérelmeket már az új törvény szerint kell megoldani.

Az oktatási minisztériumban másfelől mentegetik a lábjegyzettel ellátott diplomát, s azt mondják, az ENIK/NARIK központ igazolja a diplomák hitelességét, az viszont már a munkaadókon áll, hogy alkalmaznak-e egy olyan jogászt, aki nem ismeri a szerbiai törvényeket.

„Ezen logika mentén nem kellene elismernünk a cambridge-i Jogi Karon szerzett diplomát se. Ha ez a személy bíróságon akar dolgozni, tegyen le további vizsgákat. A vizsgáztatást a jogi karoknak kell megszervezniük, azonban még nem tették meg” – mondja dr. Zorana Lužanin, az oktatási minisztérium államtitkára.

Avramović viszont azt mondja, egy cambridge-i diplomával rendelkező jogásznak bármelyik másik országban különbözeti vizsgákat kell letennie, mert eltér a törvényhozás.

„Ha valaki elvégzi a belgrádi Jogi Kart, a legtöbb országban elölről kell kezdenie a tanulmányait ahhoz, hogy ott is jogászként dolgozhasson. A legenyhébben Görögország viszonyul hozzánk, amely úgy bánik velünk, mintha EU-tagország lennénk, így a különbözet mindössze öt vizsga. A környező országok egyikében sem ismerik el a másik országban szerzett jogi diplomát” – emlékeztet dr. Avramović. (Večernje novosti)