Ma van az első munkanap, mióta hatályba lépett az új szabályzat, amely a munkaadóknak 30 napos határidőt ad, hogy meghozzák a fertőző betegségek megjelenésének és terjedésének megakadályozására vonatkozó intézkedések tervét, ami a kockázatbecslési aktus szerves része. A szabályzat július 11-én lépett hatályba.

A szabályzat nem tartalmaz büntető intézkedéseket, azok a munkahelyi biztonságról és egészségről szóló törvényben szerepelnek. A munkaadók számára a bírság akár egymillió dinárig is terjedhet, míg a munkavállalók az előírások megszegéséért akár húszezer dinárra is bírságolhatók.

A törvény a munkaadó számára 800 ezer dináros bírságot irányoz elő arra az esetre, ha „nem módosítja a kockázatbecslési aktust minden új veszély megjelenése és a munkafolyamat kockázati szintjének megváltozása esetén”.

Ugyanekkora bírság jár a munkaadónak, ha nem biztosítja a munkabiztonsági és egészségügyi intézkedések végrehajtását a munkahelyen, illetve ha nem biztosítja a munkavállalóknak a személyi védelmi eszközök használatát.

A munkaadó 600 ezertől 800 ezer dinárig terjedő bírsággal sújtható, ha a munkavállalóval nem ismerteti a biztonságos munkavégzés módját, valamint ha nem figyelmeztet az egészségügyi veszélyekre.

Akkor is megbírságolják a munkaadót, ha nem értesíti az illetékes munkaügyi felügyelőséget határidőn belül a hiányosságok elhárításáról.

A munkavállalók tízezertől húszezer dinárig terjedő bírsággal sújthatók, ha nem tartják be az előírt munkahelyi biztonsági és egészségügyi intézkedéseket, valamint ha nem értesítik a munkaadót azokról a szabálytalanságokról, hiányosságokról, amelyek veszélyt jelenthetnek a munkahelyi biztonság és egészség szempontjából.

A munkaadók kötelezettségei

A munkaadónak a munka megkezdése előtt írásos útmutatást kell biztosítania a fertőző betegségek megjelentésének megakadályozására vonatkozó intézkedésekről, aminek tartalmaznia kell a fertőző betegség tüneteiről szóló tájékoztatást is.

A lehetőségekkel összhangban, ha a munkát nem váltásokban szervezték meg eddig, akkor második vagy harmadik műszakot kell bevezetnie kevesebb számú alkalmazottal. A munkahelyiségeket és a mellékhelyiségeket fokozottan fertőtleníteni kell, valamint biztosítani kell a munkavállalók számára elegendő mennyiségű szappant, törlőkendőt, vizet és alkoholos kézfertőtlenítőt, valamint a gyakran megérintett felületek rendszeres tisztítását. A helyiségek fertőtlenítéséről nyilvántartást kell vezetni. Úgy kell megszervezni a rendszeres személyszállítást, hogy a kukákat a tartalommal való érintkezés nélkül lehessen üríteni.

Az alkalmazottak kötelezettségei

Minden alkalmazottnak, saját és mások egészségének megőrzése érdekében, be kell tartania a munkahelyi biztonságra és egészségre vonatkozó megelőző intézkedéseket. Az előírás szerint kell használniuk a személyes védelemre szolgáló eszközöket, s különösen figyelniük kell a személyes higiéniára, a rendszeres kézmosásra. A dolgozónak értesítenie kell a munkaadót, ha a fertőző betegség tüneteit észleli saját magán, másik dolgozón vagy valamelyik családtagján. A munkakezdés előtt át kell néznie munka- és védelmi eszközeit, hiányosság esetén pedig értesítenie kell a munkaadót, illetve az illetékes személyt. Távozáskor olyan állapotban kell hagynia a munkahelyet és az eszközöket, hogy ne veszélyeztesse a többi dolgozót. A munkavállalónak értesítenie kell a munkaadót azokról a szabálytalanságokról, hiányosságokról, amelyek veszélyt jelenthetnek a munkahelyi biztonság és egészség szempontjából, valamint együtt kell működnie a munkaadóval és a munkahelyi biztonságért és egészségért felelős személlyel a további óvintézkedések végrehajtásában. (Blic)