Az Európai Parlament 407 igen és 92 nem szavazattal fogadta el az EU közös kül- és biztonságpolitikájának végrehajtásáról szóló határozatát.

Az Európai Parlament tegnap este fejezte be az EU közös kül- és biztonságpolitikájának végrehajtásáról szóló határozat vitáját, melynek Szerbiára vonatkozó részében az szerepel, hogy Belgrádnak össze kell hangolnia külpolitikáját az unióssal.

A határozat Szerbiára vonatkozó része leszögezi: az Európai Parlament „sajnálja, hogy Szerbia folyamatosan csak kis mértékben tartja be” a közös kül- és biztonságpolitikát, és megismétli, hogy „csak akkor szabad új tárgyalási fejezeteket megnyitni, ha Szerbia megerősíti elkötelezettségét a reformok mellett a demokrácia és a jogállamiság területén, és megmutatja, hogy teljes mértékben igazodik az EU külpolitikájához”.

David McAllister, az EP külügyi bizottságának elnöke által jegyzett EP-határozatban az szerepel, hogy Szerbiának, mint európai integrációra törekvő országnak, „tartania kell magát az EU közös értékeihez és jogaihoz”.

A határozat alapját a geopolitikai környezetben bekövetkezett tektonikus változások alkotják, amelyek az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió és más nemzetközi kihívások következményei.

Az EU nyugat-balkáni politikájával kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a Világbanknak szüksége van arra, hogy a tagjelölt, illetve a potenciális tagjelölt országok teljes mértékben harmonizálják politikájukat a EU közös kül- és biztonságpolitikájával, különösen a harmadik országokkal szembeni szankciók politikájával.

A határozatban – amint az az EP-vita során is hallható volt – felkérik az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ezt a politikát eszközeként használják fel a nyugat-balkáni országokkal való együttműködés javításában, írja a Tanjug.

A szerb külügyminiszter szerint képmutató az Európai Parlament határozata

Képmutatónak nevezte az Európai Parlament (EP) egységes kül- és biztonságpolitikára vonatkozó határozatát Ivica Dačić szerb külügyminiszter, mert véleménye szerint a dokumentum ismét csak Szerbiával szemben állít fel követelményeket.

A szerbiai közszolgálati televízió internetes oldalának beszámolója szerint Ivica Dačić úgy fogalmazott: az EP azt várja Szerbiától, hogy hangolja össze a külpolitikáját az Európai Unióéval, ám említést sem tesz arról, hogy Koszovó nem akarja végrehajtani a brüsszeli megállapodásban foglaltakat.

"A brüsszeli megállapodás és a koszovói szerb önkormányzatok közössége nem alapvető eleme az európai külpolitikának? Emellett pedig Ukrajna területi egységéről beszélnek, miközben Szerbia területi integritása is sérült" - hangsúlyozta.

A szerb külügyminiszter szerint mielőtt az Európai Parlament kioktatná Szerbiát, amiért nem hangolta össze a külpolitikáját az unióssal, magának az EP-nek kellene összehangolódnia a világ minden országára vonatkozó, területi egységet védő nemzetközi joggal, "kivéve, ha úgy gondolja, hogy Szerbiának nincs joga élni a nemzetközi joggal" - húzta alá.

Az európai uniós tagságra váró Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, ugyanakkor többször is elítélte Oroszország ukrajnai invázióját.

Az uniós csatlakozási tárgyalások 2014-ben kezdődtek meg Belgrád és Brüsszel között. Az Európai Parlament nem kötelező erejű határozatában most úgy fogalmazott, hogy mindaddig nem kellene újabb csatlakozási fejezeteket megnyitni Szerbiával, amíg a nyugat-balkáni ország nem mutat nagyobb elköteleződést az uniós külpolitikai irányelvek iránt. (MTI)