Január 30-án, kedden a szokásos éves jelentés benyújtásakor Miloš Vučević honvédelmi miniszter minden részletre kiterjedően ismerteti a szerb elnökkel a kötelező katonai szolgálatról szóló javaslatát. Ezt követi a nyilvános vita a sorkatonai szolgálat visszaállításáról, majd pedig a végső döntést a képviselőháznak kell meghoznia.

„Aznap megindokoljuk az elnöknek, miért gondoljuk úgy, hogy el kell törölni a kötelező katonai szolgálat felfüggesztését” – jelentette ki Vučević.

A javaslat az általános biztonsági helyzet és Szerbia, mint katonailag semleges ország előtt álló modern kihívások részletes mérlegelése után született, amely lehetővé tenné a szerb fegyveres erők erősítését, és nagyobb számú polgár kiképzését az ország védelmére - jelentette ki a közelmúltban Vučević, írja a Novosti.

Magas rangú katonai és politikai tisztségviselők, elsősorban Miloš Vučević védelmi miniszter, de jól tájékozott hazai katonai elemzők nyilatkozatai alapján lassan kialakul a kép arról, hogyan is nézhet ki a kötelező sorkatonai szolgálat Szerbiában, ha úgy döntenek, hogy visszaállítják azt, bár nyilvánvaló, hogy ennek megvalósítása számos akadályba ütközik.

Mennyi ideig tartana a sorkatonai szolgálat?

Amikor 2011-ben felfüggesztették a kötelező katonai szolgálatot, az hat hónapig tartott. És ezt az idevágó jogszabály a mai napig így irányozza elő.

A korábbi években különféle verziók hangzottak el, de a legutóbbi szerint, és ahogy Vučević is mondta, a sorkatonai szolgálat négy hónapig tartana, vagy legalábbis nem tovább négy hónapnál.

"Nem számíthatunk arra, hogy robotok jöjjenek, és megvédjék Szerbiát. A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása nem a háborúra való felkészülés, hanem inkább az ország megvédéséről szól, és arról, hogy olyan generációkat neveljünk, akik tudják, hogyan kell megvédeni hazájukat" - mondta Vučević.

Hogyan nézne ki az újoncok képzése?

Ahogyan az elmúlt napokban arról a hírek szóltak, a javaslat szerint a képzés két részből állna: elméletiből és gyakorlatiból.

Az elmélet magában foglalná a katonai taktika és technikák alapjait, a katonai jogot, az elsősegélynyújtást és az önvédelmet. A gyakorlati képzés során az újoncok megtanulnák többek között a fegyverek szétszedését, összeszerelését, lőni tanulnának, de a fegyvertelen harcot és önvédelmet is elsajátíthanák. Lövészárkok ásását és menedékek építését gyakorolnák, és megtanulnák azt is, hogyan kell túlélni a természetben. Természetesen ezzel egyidőben a fizikai erőnlétüket és az állóképességüket is fejlesztenék.

Kiknek lenne kötelező a katonai szolgálat?

Az egyik fő kérdés, hogy kiknek kell katonai szolgálatot teljesíteniük, és mennyi az alsó korhatár. A jelenlegi törvény szerint 27 éves korig mindenki köteles jelentkezni, bár a gyakorlatban ezt 30 éves korig lehetett halasztani. Az, hogy 27 vagy 30 év lesz-e a korhatár, minden bizonnyal szóba kerül majd.

Hol és hogyan helyeznék el az újoncokat?

Egyelőre még nem hozták nyilvánosságra, hogy az újoncok a városukban teljesítenék katonai szolgálatukat, vagy a volt Jugoszláviához hasonlóan szétszórtan lennének az országban. Annyi bizonyos, hogy komoly logisztikai gondok vannak, rendezni kell a laktanyákat, de ugyanakkor a leendő katonákat el kell választani a hivatásos hadseregtől is.

"Nem szeretnénk visszatérni a 70-es, 80-as vagy a 90-es évekbe, hanem azt szeretnénk, hogy ezek a fiatalok a lehető legjobb körülmények között éljenek a laktanyában. Az infrastruktúrát a modern életkörülményekhez fogjuk igazítani. Nem lakosztály lesz, hanem kaszárnya, de ennek a kaszárnyának meg kell felelnie a fiatalok modern kori elvásásainak is" – mondta Vučević.

Fizetik majd, és lesznek szabad hétvégék?

A hatályos törvény szerint, amely alapján a kötelező hat hónapos katonai szolgálatot felfüggesztették, a katonák tíz nap szabadságot kaptak. Most azonban két lehetőséget fontolgatnak: hogy minden hétvégén vagy csak minden második hétvégén adjanak kimenőt a katonáknak. Az is kérdés, hogy ameddig kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítenek, kapnak-e valamiféle juttatást vagy sem.

Az önkéntes katonai szolgálatot teljesítő katonák ugyanis havi fizetést (46.000 dinár), egészségügyi biztosítást, útiköltség-térítést, szállást, ruházatot és teljes ellátást kapnak. Emellett lehetőség van az önkéntes katonai szolgálatot követően arra, hogy hivatásos katonává váljanak.

Lesz-e civil katonai szolgálat a rendes katonai szolgálat helyett?

Az egyik legnagyobb dilemma, hogy milyen lesz és meddig tart majd a katonai szolgálat azok számára, akik civil szolgálatot szeretnének teljesíteni, ugyanis az alkotmány szavatolja, hogy az egyén lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadja a fegyveres szolgálatot, és az ilyen polgár a törvényekkel összhangban fegyver viselése nélkül tehet eleget a hadkötelezettségnek. A kötelező sorkatonai szolgálat 2011-es eltörléséig az ilyen civil katonák egészségházakban, idősotthonokban, színházakban vagy más egészségügyi, illetve oktatási vagy kulturális intézményben töltötték le a szolgálati időt.

"Nagyon nyitott vagyok ezen a területen is. Lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadhatják az egyének a fegyveres szolgálatot, de laktanyai életet nem" – jelentette ki.

Tehát , nem hivatalos források arról is szólnak, hogy akik lelkiismereti okokra hivatkoznának, azok nem fognak fegyvert fogni, de laktanyákban töltik majd az időt, és ők lesznek azok, akik az úgynevezett harmadik küldetést fogják teljesíteni, tehát tüzet oltani, vagy védekezni árvíz esetén.

Megtagadás esetén a büntetés 12 év börtönig terjedhet

Szankciókat is előirányozbaj a katonai szolgálat teljesítésének megtagadásálrt. A büntetőtörvénykönyv így rendelkeziki: „Aki alapos ok nélkül nem tesz eleget a katonai szolgálatra való felhívásnak, vagy elkerüli a szolgálatra való felhívást, pénzbírsággal vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható”.

Továbbá, ha a sorkatonaság elől bujkál az egyén, három év börtönbüntetést kaphat, ha pedig a katonai szolgálat elkerülése miatt elhagyja az országot, visszatérésekor akár nyolc év börtönbüntetéssel is sújtható. Végül 12 év börtönbüntetést kaphat az a felbujtó személy, aki másokat is arra ösztönöz, hogy ne tegyenek eleget sorkatonai kötelezettségeiknek. Enyhítő körülménynek számít viszont az, ha a kötelezettség elől menekülő személy utólag jelentkezik, és eleget tesz annak. Ebben az esetben elkerülhető a bírság.