Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadott deklaráció megismételte a korábbi elvárásokat: a Pristina és Belgrád közötti viszony normalizálásának hiánya továbbra is lassítja mindkét fél európai integrációját. A dokumentumot Szerbia részvétele és jóváhagyása nélkül fogadták el, noha annak tartalma az országot is közvetlenül érinti.

Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy a Belgrád és Pristina közötti, uniós közvetítéssel létrejött valamennyi megállapodást végre kell hajtani, különösen a normalizáció felé vezető útról szóló megállapodást és annak végrehajtási mellékletét. A csúcstalálkozón nem volt jelen szerbiai képviselő, így Szerbia nem csatlakozott hivatalosan a deklarációhoz.

A nyilatkozat szerint a Nyugat-Balkán számára létrehozott reform- és növekedési eszközből származó uniós támogatás feltétele a konstruktív szerepvállalás, valamint a kapcsolatok normalizálása terén elért mérhető és kézzelfogható eredmények. A dokumentum ugyanakkor megerősíti az EU és a Nyugat-Balkán közötti partnerség jelentőségét, amelyet az Ukrajna elleni orosz háború és a fokozódó geopolitikai kihívások tovább erősítenek.

Az uniós vezetők ismételten megerősítették a Nyugat-Balkán európai uniós tagságának perspektívája melletti teljes és egyértelmű elköteleződésüket, hangsúlyozva, hogy a bővítés reális lehetőség, amelyet ki kell használni. A bővítést geostratégiai beruházásként értékelték a béke, a biztonság, a stabilitás és a jólét érdekében.

A csatlakozni kívánó országoktól fokozott reformtörekvéseket várnak el, miközben az Európai Uniónak is tovább kell erősítenie saját belső alapjait és reformfolyamatait. Az EU elvárása szerint a régió országainak szavakkal és tettekkel, felelősségvállalással és reformok végrehajtásával kell bizonyítaniuk elkötelezettségüket az európai értékek és alapelvek mellett.

A deklaráció külön kiemeli a szólásszabadság, a független és pluralista média, a nemek közötti egyenlőség, valamint az erős civil társadalom szerepét a működő demokrácia biztosításában. Az EU felszólítja partnereit a kisebbségek jogainak garantálására és az egyenlő bánásmód biztosítására. A befogadó regionális együttműködés, a megbékélés és a jószomszédi kapcsolatok szintén alapvető feltételei a közös jövő építésének.

A nyilatkozat megerősíti az Európai Unió rendíthetetlen támogatását és szolidaritását Ukrajnával, és elismeréssel szól azokról a nyugat-balkáni országokról, amelyek igazodtak az EU közös kül- és biztonságpolitikájához. Azokat, amelyek ezt még nem tették meg, erre ösztönzik.

Az unió üdvözölte a Nyugat-Balkán fokozatos integrációját az egységes uniós piacba, és hangsúlyozta, hogy a növekedési terv a szükséges reformok végrehajtása esetén felgyorsíthatja a társadalmi-gazdasági felzárkózást. Az EU továbbra is támogatja az energetikai, közlekedési és digitális összeköttetések fejlesztését, valamint az energiaforrások és szállítási útvonalak diverzifikálását, ami növeli az energiabiztonságot és csökkenti a függőségeket.

A migráció kezelése továbbra is közös kihívás és kiemelt prioritás, ahogyan a korrupció, a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus és a szélsőséges erőszak elleni fellépés is. A következő EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót 2026 júniusában Montenegróban rendezik meg.