Aleksandar Vučić szerb elnök aláírta azt az igazságügyi törvénycsomagot, amelyet a szerb parlament a Szerb Haladó Párt képviselője, Uglješa Mrdić javaslatára fogadott el.

A közvéleményben ezeket a törvényeket úgy értékelik, mint a kormánypárt kísérletét arra, hogy ellenőrzése alá vonja az igazságszolgáltatás hatalmi ágát.

Vučić csütörtökön kijelentette, hogy nem olvasta el a törvényeket, de szakértőkkel ellenőriztette azokat.

Bojana Selaković, az Európai Unió Nemzeti Konventjének koordinátora szerint az úgynevezett „Mrdić-törvényeket” tudatosan, egy politikai színjáték részeként és az Európai Unióval való viszony tesztelésére terjesztették be.

Vuk Cvijić, a Radar újságírója, szerint a hatalom ezekkel a törvényekkel megállítja a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség vizsgálatait.

Marta Kos bővítésért felelős európai biztos úgy értékelte, hogy „a szerb parlament mai szavazása az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozásáról komoly visszalépést jelent Szerbia EU-hoz vezető útján”.

Az Európai Bizottság is úgy értékelte, hogy a szerb parlament által elfogadott igazságügyi törvénycsomag „jelentős visszalépést” jelenthet Szerbia európai integrációjában.

Guillaume Mercier, az EU szóvivője sajtótájékoztatón elmondta, hogy értékelni fogják az elfogadott törvények tartalmát. Rámutatott: „ezeket a módosításokat sietős és átláthatatlan eljárásban készítették elő és fogadták el, nyilvános konzultáció nélkül minden releváns érintettel, beleértve az Európai Bizottságot és a Velencei Bizottságot is”.

Mit jelent mindez?

A törvények értelmében Belgrád új alapügyészséget és bíróságot kap Surčin és a környező települések területére, ahol az EXPO projekt megvalósítását tervezik. Emellett megváltoznak az Ügyészségi Főtanács hatáskörei is, amely a jövőben nem adhat ki kötelező érvényű utasításokat. Az ügyészségek a gyakorlatban a belgrádi Felsőfokú Ügyészség ellenőrzése alá kerülnek.

Előirányozzák a Negyedik Alapfokú Közvádlói Hivatal és a Negyedik Alapbíróság megalapítását. Mrdić ezt a Harmadik Alapbíróság túlterheltségével indokolta, különösen a 2027-es EXPO nemzetközi szakkiállítás előtt. Elmondása szerint a Harmadik Alapbíróság 2024-ben több mint 7700 új ügyet kapott, 2025-ben pedig több mint 6800-at – ez csak az új ügyeket jelenti, a régebbi folyamatban lévő ügyek nélkül.

Hozzátette, hogy az EXPO miatt Surčinban az ügyek számának növekedésére számítanak, tekintettel az engedélyezések nagy számára, az új építkezésekre, kisajátításokra, tulajdonjogi viszonyokra, valamint peres és nem peres eljárásokra – írja a Nova.rs.

E módosításokkal gyakorlatilag megszűnik az ügyészség önállósága a nemzetközi együttműködés terén is, mivel ezentúl minden a igazságügyi miniszter, Nenad Vujić közvetítésével történik majd.

Az új törvény része az SNS képviselője, Olja Petrović által benyújtott módosítás is, amely megakadályozza az ügyészek kiküldetését, ami a nagyobb bűnügyi és korrupciós vizsgálatok leállításához vezethet.