Lejárt a határidő, amelyen belül a koszovói parlamentnek új államfőt kellett volna választania. A törvényhozás eddig nem jelezte, hogy mikorra hívnák össze az erről szóló ülést.

Amennyiben a politikai pártok nem jutnak megállapodásra, fel kell oszlatni a parlamentet, és előrehozott parlamenti választásokat kell kiírni.

A lehetséges államfőjelöltekről Albin Kurti miniszterelnök, a kormányzó Önrendelkezés vezetője több alkalommal tárgyalt az ellenzéki Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnökével. Kurti szerint ez konstruktív légkörben zajlott, de egyelőre nem tudtak megállapodni.

Az LDK kedden azt közölte, hogy két lehetséges megoldás van: az összes parlamenti párt politikai konszenzusa, vagy megállapodás csak az Önrendelkezés és az LDK között. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy bár eddig nem született egyezség, még mindig van esély elkerülni az új választások kiírásának kényszerét.

Albulena Haxhiu parlamenti elnök közölte: mindaddig nem tudja összehívni az államfőválasztó ülést, amíg nincs legalább két jelölt, akik mögött legalább 30-30 képviselő ajánlása áll. Szerdán viszont közölte: az ülés összehívásának végső határideje csütörtök.

A jelenlegi köztársasági elnök, Vjosa Osmani - aki korábban közölte, hogy készen áll egy újabb mandátumra – egyelőre nem erősítette meg, hogy sikerült-e összegyűjtenie a szükséges 30 képviselői támogatást.

Az Önrendelkezés a december végi előrehozott parlamenti választásokon fölényes győzelmet aratott, és a kisebbségi képviselők támogatásával 66 mandátummal rendelkezik a 120 fős törvényhozásban. Ez azonban nem elég az államfő megválasztásához. A koszovói alkotmány szerint az első és a második szavazási fordulóban kétharmados többség szükséges ehhez. Ha egyik fordulóban sem sikerül ezt elérni, harmadik kört tartanak, amelyben már az egyszerű többség – legalább 61 szavazat – is elég. Öt évvel ezelőtt így választották meg Osmanit, aki a harmadik fordulóban 71 voksot kapott.