A Crta megfigyelő misszió szerint a március 29-i helyhatósági választások előtti kampányt kifejezett egyenlőtlenség, magas feszültség, nyomásgyakorlás és következmények nélküli negatív kampány jellemzi.

A Crta jelentése rámutat: a kampány feltételei elsősorban a közpénzek és közhatalmi erőforrások kormánypárti célokra történő felhasználása, valamint a médiában tapasztalható túlsúly miatt torzulnak. A hatalom már a választások kiírása előtt megkezdte a kampányt, elmosva az állami és párttevékenység közötti határt.

A szervezet szerint a kampány során háttérbe szorultak a helyi témák, mivel országos kérdések és köztársasági tisztségviselők domináltak a kampányban. A kormánypárti blokk kampánya erősen központosított volt, és nagymértékben az államfő személyére épült, miközben aktivitásuk messze meghaladta más szereplőkét.

A jelentés kiemeli, hogy az infrastrukturális beruházásokat, támogatásokat és szolgáltatásokat egyaránt állami és pártcsatornákon keresztül népszerűsítették. A választások kiírása óta a tíz érintett önkormányzatban több mint 300 alkalommal jelentek meg magas rangú állami tisztségviselők.

A Crta szerint intézményi fellépés hiányában folytatódtak a korábbi választásokból ismert szabálytalanságok, például a helyi választási bizottságok törvénytelen működése és a választói névjegyzék átláthatatlan módosítása.

A szervezet felhívja a figyelmet a megfigyelő missziók számának növekedésére, a szavazatvásárlásra utaló jelzésekre, valamint a kiszolgáltatott csoportok manipulálására. Az 50 bejelentett lista közül 19 esetében felmerül a gyanú, hogy nem hiteles, úgynevezett fantomlista.

A Crta közölte, hogy a választás napján mind a tíz érintett önkormányzatban jelen lesz, mobil megfigyelő csapatokkal követve az eseményeket. Nem a részvételi arányokról vagy az eredményekről számolnak majd be, hanem a szavazás körülményeiről és az esetleges visszásságokról.