Az Európai Bizottság szóvivője, Guillaume Mercier közölte: a testület minden kifizetés előtt megvizsgálja, teljesülnek-e a feltételek, így Szerbia esetében is. A Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési terv keretében a támogatások folyósítása attól függ, hogy az ország megfelel-e az elvárt reformoknak.

A bizottság aggodalmát fejezte ki az igazságügyi törvénycsomag módosításai, az úgynevezett Mrdić-törvények miatt, és hangsúlyozta, hogy elvárja a demokratikus mechanizmusok, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását. Ide tartozik a Velencei Bizottság állásfoglalásának figyelembevétele is, amely a közeljövőben várható, írja a FoNet.

Brüsszel a médiaszabadság terén is fordulatot vár. A Nyugat-Balkán növekedési terve Szerbia számára mintegy 1,6 milliárd eurót irányoz elő 2024 és 2027 között, ugyanakkor nem zárható ki, hogy a kifizetések üteme vagy mértéke a reformok teljesítésétől függően módosul.

Bár hivatalosan nincs döntés a források felfüggesztéséről, brüsszeli források szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni az erről szóló sajtóértesüléseket. A finanszírozás kérdése attól is függhet, miként viszonyul a hatalom az igazságügyi törvényekhez és a médiaviszonyokhoz.

Szerbia az első kifizetéskor a tervezett mintegy 112 millió euró helyett 56,5 millió eurót kapott, mivel az Európai Bizottság értékelése szerint kevesebb reform valósult meg a szükségesnél. Ebből 16,2 millió euró vissza nem térítendő támogatás, 40,3 millió pedig kedvezményes hitel, közölte a Beta.

Közben az Európai Zöld Párt (EGP) arra szólította fel az Európai Uniót, hogy hagyjon fel a szerb kormány finanszírozásával, amennyiben az aláássa a demokratikus intézményeket. A párt szerint az EU-nak a szerbiai polgárok és a civil társadalom mellett kell kiállnia, nem pedig a Szerb Haladó Párt politikáját támogatnia.