Szerbia továbbra is az európai úton marad, de nem várhat a végtelenségig az uniós tagságra, ezért saját gazdasági fejlődésére és polgárai érdekeire is figyelnie kell – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök a Bloombergnek adott interjúban, amelyet a FoNet is ismertetett.

Vučić kijelentette, Szerbia elvégzi a maga részét az uniós feltételek teljesítésében, ugyanakkor szerinte a túlzott adminisztratív és politikai akadályok nehezítik a tőke áramlását Európa, Kína és az Egyesült Államok között. A szerb elnök úgy fogalmazott, a beruházások iránti nyitottság a gazdasági fejlődés kulcsa, Európa pedig a protekcionizmus miatt saját magát veszélyezteti.

A Bloomberg összefoglalója szerint Vučić tovább mélyítené Szerbia gazdasági kapcsolatait Kínával, az Egyesült Arab Emírségekkel és más partnerekkel is. A szerb elnök a közelmúltbeli kínai látogatását eddigi együttműködési törekvései csúcspontjaként értékelte, és azt mondta, több mint egymilliárd dollárnyi új beruházást sikerült biztosítania Szerbia számára. A Tanjug korábbi beszámolója szerint Vučić sanghaji látogatásán több százmillió eurós lehetséges kínai beruházásokról beszélt, különösen az új technológiák területén.

A Bloomberg cikke arra is emlékeztetett, hogy Szerbia az elmúlt években jelentős kínai tőkét vonzott: a B92 angol nyelvű ismertetése szerint az ország csaknem nyolcmilliárd euró közvetlen kínai beruházást kapott, emellett hasonló nagyságrendű hitelek támogatták a kínai kivitelezők által végzett szerbiai infrastrukturális projekteket.

Vučić az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról szólva Donald Trump amerikai elnököt „rokon léleknek” nevezte, mert szerinte Trump mindenek elé helyezi a nemzeti érdekeket. Úgy értékelte, jelentős tér nyílhat amerikai beruházások előtt Szerbiában, és az energetikai, valamint építőipari projektekben az amerikai befektetések akár a 15 milliárd dollárt is elérhetik.

A szerb elnök az interjúban arról is beszélt, hogy az idén parlamenti és elnökválasztást is tartanak Szerbiában. Megismételte, hogy jelenlegi mandátuma lejárta után, 2027-ben nem indul újabb elnöki ciklusért, mert tiszteletben tartja az alkotmányos korlátokat. Azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy később visszatérjen a miniszterelnöki tisztségbe, ha a Szerb Haladó Pártnak szüksége lenne a vezetésére.

Szerbia 2014 óta folytat csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, de az elmúlt években a folyamat lelassult. Brüsszel többek között a jogállamiság, a médiaszabadság, a választási feltételek és a külpolitikai összehangolás terén vár előrelépést Belgrádtól; az Európai Bizottság korábban arra is felszólította Szerbiát, hogy igazodjon az uniós külpolitikához, beleértve az Oroszország elleni szankciókat is.