Az Európai Bizottság szerint Európában nincs helye olyan retorikának, amely igazolja vagy szorgalmazza az etnikai tisztogatást. Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője Snežana Paunović közigazgatási és önkormányzati miniszter kijelentésére reagált, amelyben a politikus arról beszélt, mit tett volna a kilencvenes évek végén Slobodan Milošević helyében Koszovóban, írja a FoNet.

Az ügy előzménye, hogy Paunović a TV Kurirnak adott interjúban azt mondta: ha 1998-ban Slobodan Milošević helyében lett volna, „etnikailag megtisztította volna Koszovót”. A miniszter később megpróbálta menteni a menthetőt és hozzátette: nem úgy értette, hogy bárkit likvidált volna, hanem szerinte azoknak kellett volna elhagyniuk az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, akik kevésbé érezték magukat annak lakosainak, míg a „terrorista akciók” mellett döntőkkel szemben úgy kellett volna fellépni, ahogyan a terroristákkal szokás.

Paunović később írásos közleményében már úgy fogalmazott, hogy nem tagadja meg a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) kilencvenes évekbeli politikáját, és szerinte kijelentéséből „propagandát” gyártottak. Azt mondta, szocialistaként olyan igazságot mond ki, amelytől sokan félnek, de nyitott a párbeszédre az SPS-ről, a kilencvenes évekről, az emberi jogokról és az igazságról. Több civil szervezet és ellenzéki párt ugyanakkor elítélte a kijelentést, és felszólította Đuro Macut kormányfőt, hogy mentse fel a minisztert.

Anitta Hipper az Európai Bizottság nevében azt mondta, Paunović kijelentése ellentétes azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Szerbia az Európai Unió közvetítésével zajló, Koszovóval folytatott normalizációs párbeszéd keretében vállalt. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság elvárja a gyújtó hangvételű retorika mellőzését, és hogy az uniós párbeszéd, valamint a bővítési folyamat a békés együttélés előmozdítását szolgálja.

Hipper hozzátette: Európában nincs helye a bűncselekmények tagadásának, a népirtás tagadásának és a háborús bűnösök dicsőítésének sem. Arra az újságírói kérdésre, hogy ilyen kijelentések mellett miért kap Szerbia mégis pozitív ajánlásokat az Európai Bizottságtól egyes tárgyalási klaszterek megnyitására, Guillaume Mercier bizottsági szóvivő azt válaszolta: ezek az értékelések konkrét, a 2024-es non-paper dokumentumban Szerbiától kért területekre vonatkoztak, köztük az igazságügyi reformra, az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testületre és a választási törvényekre.

A kérdés belpolitikai vitát is kiváltott. Ivica Dačić, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke és a kormány alelnöke szégyenteljesnek és képmutatónak nevezte a Paunović elleni bírálatokat. Szerinte azok, akik most etnikai tisztogatás szorgalmazásával vádolják a minisztert, évek óta hallgatnak a koszovói szerbek elűzéséről. Dačić közölte: kormányalelnökként reagál, és azt állította, hogy 1999-ben 240 ezer szerbet űztek el Koszovóból, miközben kevesebb mint tízezren tértek vissza.