Folytatódik a szerb parlament rendkívüli ülése, amelyen a képviselők a Đuro Macut vezette kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványról vitáznak. A napirenden egyetlen pont szerepel: az ellenzék által még februárban kezdeményezett bizalmatlansági szavazás.

A vita során a kormány és az ellenzék képviselői több kérdésben is élesen ütköztették álláspontjukat, miközben a képviselők napirend előtti kérdéseket is intéztek a kabinet tagjaihoz.

A felszólalások során Siniša Mali pénzügyminiszter és Miroslav Aleksić, a Szerbia Népi Mozgalmának (NPS) elnöke ismét éles vitába keveredett. Aleksić egyebek mellett a mezőgazdaság helyzetét, a PKB privatizációját és a kormány munkáját bírálta, míg Mali az ellenzéki politikus korábbi politikai szerepvállalását és állításait kérdőjelezte meg. A parlament elnöke, Ana Brnabić több alkalommal is arra kérte a képviselőket, hogy maradjanak a napirendi pontnál.

Az ülés elején több képviselő is kérdéseket intézett a kormány tagjaihoz. Szó esett a veteránok egészségügyi ellátásáról, a Köztársasági Földhivatal működéséről, valamint a kelet-szerbiai bányászati beruházásokról is. A vita várhatóan a következő órákban is folytatódik.

A VMSZ a politikai párbeszéd és a könyvek áfájának csökkentése mellett érvelt

A vita során Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy a parlamentnek a politikai párbeszéd központjának kell lennie. Kiemelte, hogy a VMSZ több mint tíz éve koalíciós partnere a Szerb Haladó Pártnak, és továbbra is felelősségteljes, államépítő politikát folytat. Mint fogalmazott, a párt politikáját a helyi közösségek igényeire építi, ezért prioritásai között szerepel az utak, iskolák és óvodák fejlesztése, a gazdák és vállalkozók támogatása, az új munkahelyek teremtése, valamint a fiatalok szülőföldön maradásának elősegítése. Hozzátette: identitásmegőrzés nem képzelhető el biztos megélhetés és méltó életkörülmények nélkül.

A VMSZ képviselőcsoportja nevében Újhelyi Ákos a könyvkiadás, valamint a nyomtatott és elektronikus média helyzetéről intézett kérdést a Pénzügyminisztériumhoz. Kiemelte, hogy a könyvek megfizethetősége a kultúra és a minőségi oktatás alapvető feltétele, míg a sajtó és az online média a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvi tájékoztatás egyik legfontosabb eszköze. Emlékeztetett arra, hogy Szerbiában jelenleg 10 százalékos kedvezményes áfakulcs vonatkozik a könyvekre és a napilapokra, miközben több európai országban ennél alacsonyabb vagy nulla százalékos az adókulcs.

Újhelyi Ákos ezért a rendszer stratégiai felülvizsgálatát szorgalmazta. Szerinte a könyvek és a sajtótermékek adóterhének csökkentése nem csupán a kulturális életet és az olvasást ösztönözné, hanem hosszú távon a társadalom versenyképességét is erősítené, miközben a nemzeti kisebbségek anyanyelvi tájékoztatását is segítené.