A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ) ma reggel narancssárga meteorológiai riasztást adott ki Szerbia teljes területére.

Az RHMZ közleménye szerint veszélyes időjárási jelenségek várhatók, amelyek olyan intenzitásúak lehetnek, hogy akár anyagi károkat is okozhatnak, valamint veszélyt jelenthetnek az emberekre és az állatokra. A lakosságot fokozott óvatosságra, a kockázatok figyelembevételére és az időjárási előrejelzések folyamatos követésére kérik. Emellett javasolják az illetékes hatóságok tanácsainak betartását, írja a Tanjugra hivatkozva az RTV.

A hosszabb ideig tartó hőhullám ma, július 30-án veszi kezdetét, amikor a legmagasabb nappali hőmérséklet 33 és 37 Celsius-fok között alakul. Péntektől, július 31-től már 35–38 fok várható, de a hőmérséklet helyenként elérheti a 40 fokot is.

A jelenlegi előrejelzések szerint a hőhullám augusztus első tíz napjában végig kitart, a legmelegebb időszak pedig augusztus 5. és 8. között várható, amikor az ország legtöbb részén a nappali csúcshőmérséklet megközelítheti a 40 fokot.

A városokban trópusi éjszakákra lehet számítani: a hajnali minimumhőmérséklet 20 és 24 fok között alakul.

Augusztus első felének végén nő a helyi záporok és zivatarok kialakulásának valószínűsége, jelentősebb lehűlés azonban nem várható. Bár a hőség fokozatosan mérséklődik, a nappali csúcshőmérséklet továbbra is 30 és 35 fok között marad az ország nagy részén.

Az RHMZ hidrológiai figyelmeztetést is kiadott, amely szerint a következő napokban a Duna, a Száva, valamint a Tisza titeli szakaszának vízállása az alacsony hajózási szint alatt marad.

A figyelmeztetés szerint a tartósan rendkívül magas hőmérséklet felhalmozódó hőterhelést okoz, ami jelentősen növeli az egészségügyi kockázatokat. A legnagyobb veszélyt a hőguta, a napszúrás és a kiszáradás jelenti. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, az idősek, a krónikus betegek, a várandós nők, valamint azok, akik a szabadban dolgoznak vagy tartózkodnak.

A szakemberek azt javasolják, hogy 10 és 17 óra között lehetőleg kerüljük a közvetlen napsugárzást, mivel ebben az időszakban a legmagasabb a hőmérséklet és a legerősebb az UV-sugárzás. Fontos a megfelelő folyadékbevitel és – amikor csak lehetséges – a hűvös helyiségekben való tartózkodás.

A sűrűn beépített városi területeken, különösen a forgalmas útszakaszokon, ahol az aszfalt, a beton és más mesterséges felületek erősen felmelegszenek, a hőterhelés még nagyobb lesz, ami tovább növeli a szervezet túlmelegedésének és az egészségi állapot romlásának kockázatát.

A tartós hőség, valamint a növényzet és a talaj kiszáradása jelentősen növeli a szabadtéri tüzek kialakulásának és gyors terjedésének veszélyét. A leginkább veszélyeztetettek az erdők, a mezőgazdasági területek, az aljnövényzet és az elhanyagolt földterületek. Ilyen körülmények között a tüzek már gyenge szélben is gyorsan terjedhetnek, ami megnehezíti a megfékezésüket és eloltásukat.

Az elhúzódó hőhullám az elektromosenergia-rendszert is jelentősen megterheli, a hűtés miatti megnövekedett áramfogyasztás következtében, miközben a vízellátással szembeni igények is növekednek.

A magas hőmérséklet miatt az aszfaltburkolatok eldeformálódhatnak és megpuhulhatnak, nő a motorok túlmelegedésének és a gumiabroncsok meghibásodásának veszélye, valamint a közlekedési balesetek kockázata is, mivel a hőség csökkenti a közlekedők koncentrációját.

A vasúti közlekedésben az acélsínek extrém felmelegedése miatt nő a síndeformáció veszélye. Emellett a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben is jelentős hőstressz várható, amely kedvezőtlenül befolyásolja a növénytermesztést, az állatok egészségét és a termelékenységet.